Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

Ertl és Zivey féle műszereket rendelt, melyhez az igazgatóság is hozzájárult. Ezek az új műszerek összesen 1418 forintba kerültek, és 82 forint vámot kellett fizetni utánuk.

124 Kreuter munkájával és munkásságával kapcsolatban Kossuthnál és a vasúttársaságban két kifogás merült fel: az egyik az örökös késedelem és a tájékoztatás hiánya, a másik pedig a Trieszti összeköttetés forszírozása volt. Kossuth a késedelemért Kreutert okolta, aki szerinte nem használta ki kellően a telet a felkészülésre, így az előkészületeket csak az utolsó pillanatban, kapkodva tették meg. Emellett szerinte a segédszemélyzet létszáma nem volt elegendő, és sokszor irányítás nélkül voltak kénytelenek dolgozni, mivel Kreuter ide-oda utazgatott.

125 Mindezek következtében pedig éppen az a szakasz készül el a leglassabban, amelyet a szerződés szerint először kellett volna megcsinálni. Kreuter első, általunk ismert levelében minden felelősséget a körülményekre hárított. A tájékoztatás elmaradása miatt a posta lassúságát és a sok munka miatti időhiányát okolta. A munkák késedelmességéért részben a műszerek használhatatlanságát, a megfelelő technikai személyzet hiányát, a helyiek lustaságát, részben pedig a munkák előre nem látott nehézségét tette felelőssé. Kijelentette, hogy ezzel a munkával rossz üzletet csinál, örül ha tiszta lappal (nullszaldóval) kerül ki belőle.

126 Ez utóbbit természetesen nem kell készpénznek venni, hiszen az efféle siránkozás a vállalkozók - és ezek a mérnökök vállalkozóként dolgoztak - bevett szokása volt Kossuth augusztus 30-án figyelmeztette Kreutert, hogy a kitűzött határidő, szeptember vége hamarosan lejár. Kossuth a vállalat és az ország érdekeire hivatkozva sürgette a mérnököt vállalt kötelezettségeinek a teljesítésére. Közölte azt is vele, hogy szeptember folyamán személyesen fogja ellenőrzi a munkálatok folyását

127 Erre Kreuter azt válaszolta, hogy a vonal kijelölés véget ért, a szintezés pedig hamarosan véget fog érni Kifejezésre juttatta, hogy számára is végzetes a horvát szakasz késedelmessége, de ott „minden összeesküdött ellene". Egyben várta Kossuth érkezését, hogy megmutathassa, "milyen szép és célszerű vonalat" alkottak Közölte, hogy október végén a vukovári bizottmány végig kívánja járni a vonalat teljes hosszában.

128 Kreuter szeptember 12-i levelében veti fel először a vasútvonal Zimony felé való meghoszszabbításának ötletét: „Én nagyon remélem, hogy ön a terveket Brod és Steinbruck valamint Zimony irányában meghosszabbítja mivel ez egy olyan vasút, amely a nagy világkereskedelembe beletartozik."

129 A Pester Zeitung 1848. január 4-én és 5-én megjelent cikkei a vasút Zimonyig való meghosszabbítását propagálták, Kreuterra való hivatkozással Kreuter január 9-én Kossuthnak jelezte, hogy ő nem adott semmilyen információt a lapnak.

130 Kreuter 1848-ban megjelent könyvében is egy Zimony-Steinbruck összeköttetés tervét tárta a közvélemény elé.

131 1847. október 15-én a pesti ügyvezető bizottság ülést tartott, és elhatározta, hogy november 4-én közgyűlést tartanak, amin kidolgozzák a javaslataikat a november 7-én kezdődő országgyűlésre. Egyúttal Kossuthot megbízták, hogy terjessze elő Kreuter munkálatait a saját szakvéleményével, valamint a koncessziós feltételekre vonatkozó javaslattal egyetemben. Kossuth 124 U. o. valamint MOL Kgy. II. O 51 125 Kossuth - Kreuter 1847. aug. 8. KMA 126 Kreuter - Kossuth 1847. júli. 20. MOL Kgy. II. O 19 127 Kossuth - Kreuter 1847. aug. 30. KMA 128 Kreuter - Kossuth 1847. szept. 12. MOL KL VFVI R 108. Nr. 20. 129 U.o. 130 Kreuter - Kossuth 1848. jan. 9. MOL VFVI R 108 Nr. 45. 131 Franz Kreuter: Die Verbindung der Unteren Donau mit dem Adriatischen Meere durch eine Eisenbahn von Sémiin nach Fiume. Wien, Gerold, 1848. 37