Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

1845. június 14-én Pesten, a Magyar Kereskedelmi Társaság helységében megalakult a harmadik társaság. Az alakuló ülésen képviseltette magát a már két létező társaság is. A szerémi társaságot sikerült magukba olvasztani, de a fiumeieket nem, ők ugyanis maguknak szánták a vezető szerepet. Bejelentették a Besnard nevű ügynöknek, egy francia tőkéscsoport megbízásából tett 12 millió forintos részvényjegyzését. A szerémiekkel együtt végül 18,5 millió forint tőkét írtak alá (előzetes részvényjegyzésről volt szó, tehát az aláíróknak a névérték fél százalékát kellett befizetniük). A társaság megalapítását egyelőre az előmunkálatok céljából mondták ki. Fontos feladatnak tartották a fiumeiekkel való egyesülést. A pesti társaság 1845 szeptember 14-i közgyűlésén nagy lépésre szánta el magát: a már épülő trieszti vasút fenyegetése miatt kimondták, hogy amint végeznek az előkészületekkel, rögtön nekifognak a vasút építésének. Korábban ugyanis csak arról volt szó, hogy csak a terveket készítik el, melyeket benyújtanak a következő országgyűlésnek. A közgyűlés Batthyány Kázmér grófot választotta az ideiglenes választmány elnökévé. Kossuth a választmány tagja, valamint a társaság igazgatója (titkára) lett. Bejelentették, hogy az előmunkálatokra 1845. szeptember 9-én megkapták az engedélyt, emellett elrendelték az aláírt fél százalékos összeg befizetését. Kossuth október végén Fiumébe utazott, hogy létrehozza a két társaság között a fúziót. Kiss Pál kormányzó segítségével október 30-án sikerült elérnie az egyesítést. Az ekkor létrejött szerződésben megállapodtak abban, hogy a vasút két végpontja Vukovár és Fiume lesz, és a Dráva völgyében vezetik (bár ez 2 millió plusz költséget jelent). A társaság igényli, de nem várja meg a kamatbiztosítás törvénybe iktatását. A fiumeiek is neveztek egy képviselőt a választmányba Kossuth igazgató mellé. A tőkét 25 millióra emelték fel, ebből 10 milliónak a lejegyzését biztosították Fiumének. A fiumeiek az eddig általuk összegyűjtött 14.451 forintot átadták az egyesült társaságnak. Kimondták, hogy a pesti és a fiumei választmány egyenlő befolyással rendelkezik, ügyköreiket a Száva és a vasútvonal kereszteződésénél határolják el. A két választmánynak egyenlő beleszólása volt a mérnök(ök) kinevezésébe, instruálásába. A társaság neve Vukovár-Fiumei vasút vállalatra egyesült társaság (Societa unita per la strada ferrata Vukovar-Fiume) lett.

88 A mérnökkérdés szempontjából is több fontos kitételt tartalmazott a szerződés. Az első pontban kimondták, hogy egy elsőrangú mérnöknek (ingegnere di primo rango) kell felmérnie a terepet, és csak ezután hoznak döntést a pontos vonalvezetésről. A nyolcadik pontban arról határoztak, hogy a pesti bizottság november 15-ig megteszi a szükséges lépéseket egy mérnök felfogadására. Ha a mérnök személye megfelel a fiumei bizottságnak, akkor ő lesz a társaság mérnöke. Meghatározták azt is, hogy a két bizottság egy-egy képviselője elkíséri szemleútján a mérnököt. A fiumei bizottság átadta az egyesült társaságnak a tulajdonában lévő Sanfermo-féle terveket is.

89 A társaságnak ekkor két terv volt a birtokában, melyeket Sanfermo és Wallau készítettek. A Wallau-féle tervek felülvizsgálatának és hitelesítésének igénye már 1845 tavaszán felmerült. A Magyar Kereskedelmi Társaság 1845. április 29-i "Felszólítás a fiumei vasút tárgyában" című felhívásában a következőt mondják ezzel kapcsolatban: "... s ezeknek (Wallau tervei - a szerzők) legfeljebb egy világhírű mérnöki tekintély által (mint pl. Zimpel úr) meghitelesítésére vagyon szükség... ".

90 Wallau és a Sanfermo terveinek vizsgálatát Charles F. Zimpel, német mérnök végezte el, aki az USA-ban, később pedig a Középponti Vasútnál dolgozott vasútépítő 88

Prijedlozi 115. sz. 506-508. o. 89

U.o. 90 Újhely 38. o. 30