Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

gyorsaság a trieszti vonal miatt volt fontos, mert ha az hamarabb elkészül, néhány szárnyvonallal Triesztbe terelhette Magyarország külkereskedelmét. Finanszírozási módja: a vasutat kizárólag államköltségen kell építeni, a befektetett tőke kamatozására pedig nem számítani, tehát a kamatbiztosítás szóba sem jöhetett. A tervezett vasút szerinte a rentabilitás határán működött volna, de az országos érdeket fontosabbnak tartotta mint a vasút jövedelmezőségét. A magyar termények versenyképessége csak alacsony tarifával érhető el, ezért volt fontos az állami építés. A vontatás módja: csak lóvontatás, legalábbis 1843-ig ez volt az álláspontja. Károlyváros-Fiume szakasz: ez volt a vonal legproblémásabb szakasza a nehéz hegyi terep miatt. Kossuth a Lujza út megváltását tervezte, ez a hegyvidéki szakasz megépüléséig biztosította volna az olcsóbb szállítást. 1843 novemberi tanulmányában kijelentette, hogy a Lujza útra síneket nem lehet fektetni.

66 Mint a későbbiekben látni fogjuk, a fiumei vasúttervek legproblematikusabb része a Karszton átvezető vasút kérdése volt. Kossuth az első gyakorlati lépéseket a vasút ügyében 1843-ban tette meg. Szabó Pál és néhány szaértő kíséretében szemleutat tett az al-dunai részeken. 1843. november 3-án fiumében egy új társaság jött létre a Fiume-Eszék-Vukovár vasút előmunkálataira, Kossuth és Szabó Pál tevőleges részvételével. A társaság célja az országgyűlésnek benyújtható vasútterv elkészítése volt. Az alapítók összesen 4000 forintot írtak alá, ebből Kossuth és Szabó 500-500 forintot.

67 A szemleút eredményeként írta meg Kossuth már idézett cikkét a Vukovár-Fiume vasútról.

68 A cikksorozat először a szállítási eszközöket hasonlította össze, ismertette az akkori lassú és drága szállítást, és előnyben részesítette a lóvasutat. Számításai szerint egy mérő gabona fuvarköltsége 1 forint 12 krajcár helyett mindössze 23 krajcár lenne a vasúton. Kossuth műszakilag lehetségesnek tartja a 70 mérföld hosszú pálya megépítését Építési költségét (túlságosan optimistán) 6,9 millió forintra becsülte. A Sanfermo-féle tervben a Sziszek-Károlyváros vonalra megadott 1,75 millió forintos költséget Kossuth 1,15 millióra faragta le, mondván, a lóvasútnak elegendő a gyengébb alépítmény. A cikk szerint Kossuth konzultált Sanfermo gróffal, aki a következőket nyilatkozta a tervezett vasútról: „A világon nincs vasút, melynek felépítése aránylag oly kevés nehézséggel járna, és oly roppant hasznot hajtana, mint a vukovár-károlyvárosi vonal, s reám nézve nem lehetne nagyobb elégtétel, mintha e vasutat még életemben felépíthetném, vagy felépíttetni látnám."

69 Miután a Sanfermo-féle Sziszek-Károlyváros tervek megvoltak, a Vukovár-Sziszek és a Károlyváros-Fiume vonal terveit kellett a társaságnak elkészíttetni, hogy beadhassák az országgyűlésnek. A tervek elkészítésével a fiumeiek (Kossuth támogatásával) Kari Maria Wallau

70 személyében egy ismert és elismert osztrák mérnököt bíztak meg. 1843. december 19-én Fiume kormányzója, Kiss Pál Pozsonyban formálisan is szerződött Wallauval. Wallaunak a munkát 1844 május 30-ig kellett elvégezni. A megállapodás szerint fizetség csak a munkák elvégzése után járt. Egy nappal korábban Szabó Pál és Kossuth 80 forintot adott át Wallaunak és 150 forintot technikai személyzetének.

71 Societa per far eseguirc gli studi preliminari per la strada ferrata da Vukovar a Fiume, 1843. nov. 3. Prijedlozi 78. sz. 431-432. o. 68 Pesti Hírlap 1843. nov. 16-19. 69

U.o. 70 Wallau 1838 és 1842 között a Kaiser Ferdinánd Nordbahn alkalmazásában állt, 1841-ben főfelügyelő lett, és kitüntetést kapott. 1841 -tol a galíciai vonalon dolgozott. 71 Fiume országgyűlési követei- Fiume Kapitányi tanácsa 1843. dec. 19. Prijedlozi 79. sz. 432-434 o. 26