Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)
2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7
Wallaunak elsősorban olyan műszaki-technikai természetű kérdésre kellett választ adnia, ami például a Magyar Középponti Vasút építésénél fel sem merült, és amely alapvető fontosságú, mindent eldöntő kérdés volt Kossuth és a vukovár-fiumei vasút hívei számára: a nehéz terepviszonyok között egyáltalán lehetséges-e a kor vasútépítésének adott műszaki színvonala mellett a vukovár-fiumei vasút megépítése. Wallau 1844 februárjában 72 kezdte meg a vasút nyomvonalának felmérését Vukovárnál. 1844. Március 27-én kelt, Kiss Pál fiumei kormányzónak Új-Gradiskáról irt első jelentésében elsősorban a tervezett vasút nyomvonalának alakulásáról számol be. „Az e téli legkedvezőtlenebb időjárás ellenére, mely teljes ridegségét akarta rajtam érvényesíteni, mostanáig 30 német mérföld vonalat fejeztem be és vettem fel." Wallau jelentése érdekes részleteket tartalmaz a mérnöki tevékenységről. Műszereit Bécsben szerezte be, a vasút nyomvonalának megállapításához például „a hírneves bécsi Starke műszerész cég" által készített új szerkezetű zseblejtmérő műszert használta. Wallau nem egyedül dolgozott, több mérnököt is alkalmazott a vasút nyomvonalának megállapításánál és felmérésénél. A kedvezőtlen terep és a rossz időjárás miatt nem volt könnyű mérnököket találnia, de mint írja, a határőrvidéken váratlan segítséget kapott: „Vinkovcén Neustadter lovag ezredessel, régi katonapajtásommal, értekeztem a határőrvidéki vasút céljára szükséges területek iránt és lejtezésben és felmérésben jártas négy kadétot kaptam, kik a Száva szabályozásánál működtek, mivel két mérnököm, kiket 80 ftr havi fizetéssel alkalmaztam, felmondták a szolgálatot, mert a folyó téli szokatlan idő, a lejtezést a szabadban kiválóan megnehezítette, erős kitartást és megerőltetést igényelt, mit azok elviselni nem tudtak... Most öt lejmérő műszerrel dolgozom és foglalkoztatom Markovics Károly mérnök urat és a következő kadétokat: Koppics, Steinberg lovag, Müller Ármin és Grisics István az új-gradiskasziszeki vonalon, kiknek a vasút irányát és a többi munkát előrajzolom." 73 Wallau 1844. Június 1-én Károlyvárosban kelt második jelentésében a vasút megépítését a Dunától Fiúméig lehetségesnek nyilvánította. „Áldja meg Wallau urat a magyar nép istene munkájáért!" - írta Kossuth Lajos 1844. június 20-án, a Pesti Hírlap 74 egyik még általa szerkesztett utolsó számában. Wallau a munkát augusztus 15-én fejezte be, összefoglaló jelentését 1844. augusztus 20-án Pozsonyban tette közzé. 75 Wallau ebben mintegy magyarázkodásképpen kifejtette, hogy a rendelkezésére álló idő szűkössége miatt nem tudott tökéletes munkát végezni. Wallau a munkát elvégezte, mégis kénytelen volt mindössze a „magyar nép istenének" áldásával megelégednie, mivel járandóságát nem fizették ki. 76 Wallau lehetségesnek tartotta a vasút megépítését a teljes, 77 mérföldes Vukovár-Fiume szakaszon (ebből 67 mérföld fővonal és 10 mérföld szárnyvonal volt). A Vukovár-Károlyváros szakasz azonnali gőzerőre való építését javasolta, mivel ezen a szakaszon a ló vasút üzemköltségei nagyobbak lennének. Számításai szerint ezen a vonalon 25 gőzmozdonyra lett volna szükség a vontatási feladatok ellátására. Károlyváros és Fiume között pedig véleménye szerint lóvontatást kell alkalmazni a nagyobb emelkedők miatt. A teljes vonal építési költségeit 12,8 millió forintra tartotta, ebből a Károlyváros-Fiume szakasz költségét 7,9 millióra (nyolc éves építés esetén a kamatokkal együtt ez 12,8 helyett 18 milliót jelentett). 77 MOL Kgy II. O. 6. Wallau- Kiss Pál 1844. márc. 27. Újhely 18. o. Kossuth: Fiumei vasút. Pesti Hírlap 1844. jún. 20. Társalkodó 1844. aug. 20. MOL Kgy II. O. 6. U. o. 27