Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

kezdeményezőleg léptek fel. 1840. április 13-án négy fiumei kereskedő és polgár, Antonio Matesic, Giuseppe Bakarcic, Gaspare Matkovic és dr. Vincenzo Medanic az 1836: XXV. te. 13. szakaszára hivatkozva a Sziszek-Károlyváros vasút előmunkálataira kért engedélyt. Kérelmükben arra hivatkoztak, hogy Magyarország és a Tengerpart kereskedelmének fellendítése érdekében a Tengerpart és Magyarország között a közlekedést meg kell javítani. Miután a Kulpa szabályozását, mely a kérelmezők szerint reménytelen dolog, és csak feleslegesen nyelné pénzt, erre a célra alkalmatlannak tartották, új eszközt javasoltak, mégpedig a vasutat.

48 A folyamodók a XXV. tc-ben kedvezményezett egyik irányvonalra, a Sziszek-károlyvárosira (mely a Sziszek-Fiume vonal egy szakasza) kérték az előmunkálatokra az engedélyt. Amint azt később látni fogjuk, a fiumeiek számára maga a vasút volt elsősorban fontos, nem az irányvonala, így a két kedvezményezett vonal (Pest-Fiume, Sziszek-Fiume) bármelyikének megépítését szorgalmazták és támogatták. A Helytartótanács 1840. július 21 -én a 23424-es számon megadta a kérelmezőknek az előmunkálatokra az engedélyt.

49 Ezt az engedélyt tekinthetjük a Vukovárfiumei vasút története kezdetének. Ebben az esetben is, - már nem először és nem utoljára - a leginkább érintett fiumeiek voltak a kezdeményezők. A fiumeiek engedélyéről hivatalos tudomást szerző Zágrábi Főhadparancsnokság jelezte, hogy a Sziszek-Bandinoszello vasút tervét már legfelső jóváhagyás alá terjesztették. Ezután Knezic-tyel megvizsgáltatták a Sziszek-Károly város tervet. Knezic a Lujza úttal összekapcsolva gazdaságosnak ítélte ezt az elképzelést, bár a saját maga által készített Sziszek-Zengg tervet jobbnak tartotta.

50 1841. március 29-én a fiumeiek ismét az uralkodóhoz fordultak: azt kérték tőle, hogy a két vasútterv között (Sziszek-Károlyváros, Sziszek-Bandinoszello) döntsön az ő javukra. Azt hangoztatták, hogy a bandinoszelloi vasút, miközben konkurenciát támasztana az ő vasútjuknak, nem szolgálna semmiféle közérdeket földrajzi és gazdasági alkalmatlansága miatt. Az aláírók azzal is érveltek, hogy a Károlyváros felé vezetendő vasút könnyen összekapcsolható a tervezett Bécs-Trieszt vasúttal, amely a „Monarchia elsődleges kereskedelmi artériája".

51 A négy kérelmező mellett a többi fiumei kereskedő is tiltakozott a Sziszek-Bandinoszello vasútvonal terve ellen.

52 Az uralkodó nem tudott dönteni a két vasút között, ezért a Helytartótanács véleményét kérte. A Helytartótanács a kérdést nem tartotta véglegesen eldönthetőnek, de inkább a fiumeiek terve mellett nyilatkozott.

53 Mint láttuk, a Sziszek-Bandinoszello vasútvonal terveit az Udvari Haditanács Kajetan Knezic-tyel már elkészíttette, ezért az előmunkálatokra kapott engedély birtokában a fiumeiek trieszti nagykereskedők bevonásával gyorsan létrehoztak egy társaságot, melynek Fontana C. d'Ott lett az elnöke. Ez a társaság 1840-ben megbízta a neves olasz vasúttervező mérnököt, M. A. Sanfermo grófot a Sziszek-Károlyváros vasútvonal terveinek kidolgozásával. Sanfermo a zord téli időjárás ellenére még ugyanabban az évben megkezdte a vonal bejárását. A terveket 48 Fiumei polgárok - Uralkodó 1840. ápr. 13. Prijedlozi 45. sz. 291-292. o. A négy folyamodó közül az első három nagykereskedő, a negyedik ügyvéd volt. 49 Fiumei polgárok- Uralkodó 1841. márc. 29. Prijedlozi 55. sz. 334-335. o. 50 Helytartótanács - Zágrábi Főhadparancsnokság 1840. júl. 21., Zágrábi Főhadparancsnokság - Helytartótanács 1840. aug. 31., Knezic -Zágrábi Főhadparancsnokság 1840. okt. 5. Prijedlozi 50., 51., 52. sz. 320-331. o. 51 Fiumei kereskedők - Uralkodó 1841. márc. 29. Prijedlozi 55. sz. 334-335. o. 52 Fiumei kereskedők - Fiumei kereskedői gyűlés 1841. márc. 31, Kereskedői gyűlés - Fiumei kormányzóság 1841. ápr. 2., 1841. ápr. 5. Prijedlozi 56., 57., 58. sz. 335-340. o. 53 Helytartótanács -Uralkodó 1841. máj. 11. Prijedlozi 61. sz. 342. o. 22