Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

megszállás, majd az osztrák igazgatás alatt a meglévő kikötő is tönkrement. A napóleoni háborúk után a legnagyobb előrelépést a martinschizzai vesztegzár 1833-as megnyitása jelentette. A mederviszonyok miatt a fiumei kikötő határozottan rossz horgonyzóhely volt, a hullámvédő hiánya pedig viharok idején kifejezetten veszélyessé tette. Ez utóbbi következtében gyakran érték a kikötőben horgonyzó hajókat balesetek. Nagyobb hajókkal csak a nyílt vízen lehetett horgonyozni, így a ki- és a berakodás költségei jelentősen megnőttek. Az 1820-as évek közepétől folytatták ugyan az építési munkákat, de ez csak a Fiumara folyó rakpartjára korlátozódott.

11 A Fiumarába azonban csak part menti hajózásra alkalmas hajók tudtak befutni, a nagy kereskedelmi hajók kénytelenek voltak továbbra is a nyílt kikötőben horgonyozni. A kikötő széljárása sem volt a legkedvezőbb, de a gőzhajók megjelenésével ennek később a jelentősége csökkent. A kikötő rossz híre, a rakodási és a biztosítási költségek nagysága sok kereskedőt és kapitányt Fiume elkerülésére késztetett.

12 1825-től kezdve több javaslat született a kikötő kiépítésére, de ezek a megváltozott birodalmi gazdaságpolitika következtében jó ideig nem találtak támogatásra. A fentiekben vázolt gazdaságpolitikai és infrastrukturális viszonyok jellemezték Fiume helyzetét és lehetőségeit, amikor 1822-1823-ban megtörtént a város de facto Magyarországhoz csatolása. Tekintsük át, mi volt az a kiviteli lehetőség, amely mind Magyarország külkereskedelmét, mind pedig Fiume forgalmát fellendíthette volna, és az adott viszonyok közt mi valósult meg ebből. Magyarország legfontosabb exportcikke a gabona volt. Ennek legnagyobb felvevő piacát Ausztria jelentette, de az osztrák piac felvevőképessége korlátozott volt. Mint már említettük, a Délvidék, a Bácska és a Bánát hatalmas mennyiségben termelte az olcsó és jó minőségű gabonát. Ennek a feleslegét jól el lehetett volna eladni Nyugat-Európában, mindössze megfelelő mennyiségben és versenyképes áron kellett volna oda eljuttatni. A közlekedés nehézségei azonban ezt gyakorlatilag lehetetlenné tették. A dél-magyarországi termények a Dunán összegyűlve a Száván és a Kulpán keresztül Károlyvárosig vízi úton, onnan pedig a Lujza úton tengelyen jutottak el Fiúméba. Ez legalább kétszeri átrakodást jelentett. Az út rendkívül sokáig tartott, a bizonytalanságok miatt pedig gyakorlatilag betarthatatlanná váltak a határidők. A magas fuvarköltség, a Lujza úton és egyéb helyeken fizetendő vám rendkívül megdrágította a tengerpartra érkező termékeket. Ezt még tetézték a magas fiumei rakodási költségek, és a kikötő állapotából fakadó kockázati tényezők. Ezek után nem volt csoda, hogy a magyar termények versenyképtelenek voltak a nyugat-európai piacon. Az eredetileg olcsóbb magyar búza a magas fuvardíjak miatt nem bírta a versenyt az odesszai

13 búzával: Fiúmén keresztül szállítva Londonban már 10-30 %-al volt drágább, mint az orosz búza.

14 Triesztben és Fiumében még nagyobb volt a különbség az orosz búza javára, és a Magyar Tengerpart is odesszai búzát fogyasztott a magyar búza helyett.

15 Ezen okok miatt nem csoda, hogy nem indult be jelentős búzaexport Fiúmén keresztül. A fiumei kivitel legnagyobb tétele a dohány volt, ezt követte a fa, a gabona, a repce és a kukorica.

16 Már önmagában ez a felsorolás is jelzi, hogy az elsősorban a gabona 11 Gonda Béla: Fiume és a magyar tengerészet. Budapest, 1906. 25-28. o. 12 Császár Ferenc: A fiumei kikötő. Pest, 1842. 32-32. o. 13 Odesszai búzának a Dunai Fejedelemségekben és a Dél-Ukrajnában termett búzát nevezték. 14 Császár 98-99. o. 15 Gergely 13.0. 16 Uebersicht, der dem Ungarisch-Adriatischen Meereshandel dienenden Land und Wasserstrapen, und der dazu gehörigen Seehafen. Bearbeitet von Königlich Ungarischen Rath und Landes Ober Bau Direktor (Frantz) Rauchmüllcr von Ehrenstein gelegentlich seiner Localisirung aller baugegenstande in Königlich 12