Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

exportjára berendezkedő Magyarország külkereskedelmében Fiume mennyire nem tudta betölteni a neki szánt szerepet. A város csekély kereskedelmi forgalmának köszönhetően Fiumét ebben az időszakban nem is lehetett kereskedővárosnak tekinteni, legalábbis abban az értelemben nem, mint Triesztet. Bár Fiume kereskedelmi flottájának nagysága a tizedrészét sem érte el Triesztének, Magyarország és a Magyar Tengerpart ki- és beviteli forgalma még ezt a flottát sem tudta elegendő árumenynyiséggel ellátni.

17 A város fő bevételei ennek következtében a szabad hajózásból, - más városok áruinak fuvarozásából - hajóépítésből és más ipari tevékenységekből (a városban papír-, kötél-, szesz - és cukorgyár működött) származtak. Természetesen a kortársak hamarosan felismerték, hogy milyen akadályok tornyosulnak a fiumei kikötőn keresztül történő magyar export és import előtt. Az 1820-as évek közepétől kezdve számtalan javaslat és tervezet született a közlekedés javítására. Mindenekelőtt azonban előre kell bocsátani, mint ahogy már többször említettük, a birodalom más irányú gazdaságpolitikai prioritásai miatt ezek legtöbbször nem találtak támogatásra, és a tervek közül 1848 előtt szinte semmi sem valósult meg. A tervezetek elsősorban két lényeges elemre koncentráltak: a Fiume és Magyarország közti összeköttetés megjavítására, illetve a kikötő kiépítésére. Az első ilyen javaslatot Andrea Luigi Adamich kereskedő, Fiume országgyűlési követe tette 1825-ben: Adamich a Lujza út megváltását és az útvám eltörlését, a Kulpa hajózhatóvá tételét Brodtól Károlyvárosig, Károlyváros és Zágráb között csatorna építését, illetve Zágráb és Sopron között vasút építését szorgalmazta.

18 Adamich terve részben hamarosan elavult, a Kulpa szabályozásának kérdésében pedig eleve kivihetetlen volt. A Lujza út megváltásának kérdése a reformkorban folyton napirenden volt, az utat üzemeltető társaság is hajlandó lett volna erre, de pénz hiányában nem került sor rá. Az érintett fiumeieken túl a kormányzat is foglalkozott a tenger felé irányuló kereskedelem fejlesztésével. József nádor 1826-tól kezdve próbált meg lépéseket tenni e kereskedelem fellendítése érdekében, a merkantilizmusra hivatkozva.

19 Tervei több ponton (pl. a Kulpa szabályozása, később a Lujza út megváltása) hasonlítottak Adamich javaslataihoz. 1828-ban a nádor Franz Rauchmüllert, a Helytartótanács építési igazgatóját a Magyar Tengerpartra küldte, hogy javaslatot tegyen a kereskedelem fellendítésére. Rauchmüller 1828-1829-ben végzett vizsgálatainak eredményét és javaslatait 1831-ben tette közzé.

20 Rauchmüller többek között megállapította, a magyar árúk amúgy is magas fuvarköltségét tovább drágítja, hogy a Lujza úton a szekerek visszafelé üresen közlekednek, a Magyarország felé irányuló behozatal hiánya miatt.

21 0 tesz említés először az odesszai búza konkurenciájáról. Szomorúan állapítja meg, hogy Triesztben az odesszai búza mérőnként 40 krajcárral olcsóbb, mint a bánáti. A fiumei kikötővel kapcsolatban azt tapasztalta, hogy az nagy hajók biztonságos kikötésére alkalmatlan. Ebben az időben a Magyar Tengerparton mind Buccari, mind pedig Portó Ré sokkal jobb kikötővel rendelkezett. Ungarischen Küstenlande und in Croatien im Jahre 1829. (Kőnyomatos formában 1831-ben jelent meg Budán.) I. 6-7. o. 17 Fiume 338. o. 18 Császár 27. o. 19 Gergely 14. o. 20 Rauchmüller 21 1828. október 1. és 1829. szeptember 30. között Fiume kiviteli forgalma 600.000 mázsa, behozatali forgalma 20.000 mázsa volt. 13