Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)
2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7
Fiume esélyeit messzemenően rontotta a napóleoni háborúk lezárulta után a birodalmi gazdaságpolitika megváltozása. Míg II. József deklarált célja Trieszt és Fiume egyidejű fejlesztése volt, addig ebben az időszakban a hivatalos kormánytámogatást már csak a birodalom első számú kikötőjének számító Trieszt élvezte. 1798 után Bécs mesterségesen elsorvasztotta Velence kereskedelmét (a város nem kapott szabad kikötői státuszt), a velencei kereskedők kénytelenek voltak hajóparkjukat Triesztben regisztráltatni. Ennek következtében Trieszt kereskedelmi flottája hirtelen közel a tízszeresére növekedett. 8 Az 1810-es évek végén fellendülő tengeri kereskedelem legfőbb haszonélvezője Trieszt lett. A Velence bukása nyomán keletkező vákuumot Ausztriának és Triesztének sikerül az 1840-es évekre teljesen betölteni. A trieszti kereskedelmi flotta ugyanazokat az - elsősorban levantei - útvonalakat uralta, melyeket Velence fél évszázaddal korábban birtokolt. Döntő szerepe volt ebben az 1836-ban alakult Osztrák Lloyd gőzhajózási társaságnak. 9 Ebben az időszakban Magyarország és Trieszt között olyan viszony állt fenn, mint korábban a Habsburg Birodalom és Velence között: bár Magyarországnak volt egy saját kikötője, a magyar tengeri export és import döntő része az Ausztriához tartozó Trieszten keresztül zajlott. Jól mutatja mindezt, hogy 1827-ben Trieszt behozatali forgalma 24 millió Ft, kiviteli forgalma 12 millió Ft volt, míg Fiuméé csak 0,2 illetve 1,2 millió Ft. 10 A nagy hajók kikötésére alig alkalmas, szárazföldi közlekedési háttérrel nem rendelkező Fiume képtelen volt versenyezni a Bécs által favorizált Trieszttel. Fiume esélyeit tovább rontotta, hogy a hivatalos gazdaságpolitika - az osztrák érdekeknek megfelelően - egyedül Trieszt fejlesztését támogatta. Ez pedig azt jelentette, hogy Fiume sokáig semmiféle állami pénzre nem számíthatott a kikötő fejlesztéséhez, és a szárazföldi közlekedési hálózat kiépítéséhez. Fiume csekély kereskedelmi forgalma, Trieszt erős versenye mellett, elsősorban a szárazföldi közlekedés nehézségeinek volt köszönhető. Magyarország terményeit így igen nehezen és drágán lehetett eljuttatni Fiumébe. Az első utat még III. Károly kezdeményezésére kezdték el építeni, és 1771-ben fejezték be. Ez Károlyvárost kötötte össze Buccarival, és az uralkodó után a Károly út nevet kapta. Ennek az útnak a hiányosságai már átadásakor nyilvánvalóak voltak: túlzott meredeksége miatt csak teherhordó állatokkal volt járható, ezért nem sokat lendített a kereskedelmen. 1774-ben megépült a Határőrvidéken keresztül Zenggbe a József út. A napóleoni háborúk alatt felélénkülő gabonakivitel adta meg a kedvező lökést egy új út építéséhez. 1803 és 1809 között épült meg Vukassovich tábornok tervei alapján a Károlyvárost Fiumével összekötő Lujza út, amely már szekerekkel is járható volt. Az előbbi két úttal ellentétben, melyek államiak voltak, a Lujza utat a Magyar Királyi Szabadalmazott Csatorna és Hajózási Társulat kezdeményezésére részvénytársasági alapon építették meg. Ugyanez a társulat építette a Tiszát a Dunával összekötő Ferenc csatornát is. A Lujza út a Szabadalmazott cs. kir. Lujza Út Társaság tulajdonában volt. A társaság 1820-ban megkapott privilégiuma alapján monopolizálta a forgalmat. A Lujza úton fizetendő útvám tovább növelte a fuvarköltségeket. A szárazföldi közlekedés nehézségei mellett a Fiumei kikötő állapota és kiépítetlensége is akadályozta a tengeri kereskedelem fellendülését. A fiumei kikötő kiépítésére először az 1780-as években született javaslat, de ebből semmi nem valósult meg. Időközben, a francia 8 Babudieri, Fulvio: Industrie, commerci e navigazione a Trieste e nella regioné Giulia. Milano, 1982. 125. o. Trieszt hajóállománya 1798-ban 62-ről 537-re növekedett. 9 Fünfundsiebzig Jahre österreichischer Lloyd. Trieste, 1911. 5-35. o. A társaság hamarosan a Rotschildok pénzügyi irányítása alá kerül. A Monarchia felbomlásáig ez volt a birodalom legnagyobb tengeri kereskedelmi hajóstársasága. 10 Gergely 10. o. 11