Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Klatsmányi Árpád

rendszer megszületett. Azt kell tudni, hogy a magyar ipar kezdetben germánium alapú félvezetőket gyártott, amelyek nagyon érzékenyek voltak a hőmérsékletre, ennek ellenére kezdetben az EMG is ezekből a félvezetőkből dolgozott. A „rossz nyelvek" azt terjesztették a városban, hogy a közlekedési lámpákat vezérA HUNOR 131 több munkahelyes, elektronikus asztali számítógép lő ÉMG áramköröknek a dobozait a locsoló kocsik nyáron hideg, télen pedig meleg vízzel hűtötték, illetve fűtötték, mert különben az áramkörök nem működtek volna. Amikor mindezt szolt: „Rágalom!" Ha jól tudom, ez a történet - ha netán részben igaz is volt - nem nagyon sokáig tartotta magát, mert a gyár hamarosan áttért a szilícium alapú félvezetők alkalmazására, amik már teljesen stabilan és megbízhatóan működtek. Klatsmányiék első komoly és igen jó bevételt hozó terméke - ami a világpiacon is csak 1963-ban jelent meg - a HUNOR asztali elektronikus számológép volt. Az EMG 131-es és a 158-as négy alapműveletes számológép - az utóbbi terminálokkal működött - nagy erkölcsi és anyagi sikert hozott a gyárnak és a fejlesztőknek is. Az EMG fejlesztői 1966-ban kezdtek először egy nagyszámítógép tervezéséről és gyártásáról gondolkodni. A fejlesztők korábbi munkái és Klatsmányi tapasztalata már elegendő volt ahhoz, hogy ebbe a nagy volumenű fejlesztésbe kezdjenek. Közben a hazai félvezetőgyártás is továbbfejlődött, így mód volt arra, hogy a fejlesztők stabil félvezetős áramköröket építsenek. Ebben az időben már élt egy olyan politikai kormányhatározat, amiről már többször is szó volt, hogy számítógépeket csak a Szovjetunió gyárthat, a többi szocialista ország - a magyarok is - onnan fogják a Klatsmányi Árpádnak egyszer elmeséltem, csak nagyon röviden vála-