Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Jánosi Marcell

floppy helyett - 1 972-ben - egy kazettás, tehát kemény műanyagházban elhelyezett forgó mágneslemezt alkalmazzon. Az ötletből először találmány, majd termék született, hamarosan elkészült az első, MCD-1-es, nagyon korszerű, „kazettás információrögzítő berendezés". Az MCD-1 „Kazettás információrögzítő berendezés Jánosi nagyszerű konstruktőr volt és egyáltalán nem elégedett meg azzal, hogy az ötletét megvalósította, egy olyan „floppy" memóriát akart kifejleszteni, ami technológiában sokszorosan túltett minden addigi, létező floppy memória konstrukción. Az akkor forgalomban lévő 8"-os amerikai gyártású floppy 10 liternyi helyet foglalt el a számítógépben és 250 kBájt volt a kapacitása. Jánosinak az állandóan finomított konstrukciója - ugyanabban az időben 3"-os lemezt használt, az MCD-1-es meghajtó térfogata pedig alig haladta meg az 1 litert, miközben a memória kapacitása ugyancsak 250 kBájt volt. Akárhonnan is nézem a dolgot - a hetvenes években, floppy technológiában a BRG-nek - a világgal szemben, a magyar floppy javára -1:10 arányú technológiai előnye volt, amit a versenytársak is elismertek. Jánosi konstruktőri nagyságát az is mutatja, hogy a ma használt 3,5"-os kazettás floppy-k mérte - a 70-es évek BRG floppyjával összemérve - alig kisebb annál. Ha egy ilyen jelentőségű találmány - bárhol a világon - megszületik, azonnal lázas kutatás indul olyan tőkeerős partnerek után, akiknek a segítségével a gyártást meg lehet szervezni és a találmány hasznát - a feltaláló és a befektető között arányosan megosztva - le lehet fölözni. A BRG-ben nem így történt. A gyár vezérigazgatója egyáltalán nem hitt a kazettás floppy sikerében, mindenáron az akkor divatos „buborékmemóriát" akarta fejlesztetni, amiből azóta - sehol a világon - nem