Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Jánosi Marcell

tudtak eladható vagy inkább használható terméket előállítani. Ha a vezérigazgató a gyárának és az országnak az érdekeit nézte volna, akkor Jánosinak azonnal megengedi a gyártást, amihez Jánosi 1982-re, a Metrimpex nyomására, ugyanis az exportőr a kazettás floppyban óriási üzletet látott - a gyártósort már fel is szerszámozta. Sőt néhány ezer floppy meghajtó el is készült, amit néhány nyugati számítógépben sikerrel alkalmaztak, így gyártási kockázat gyakorlatilag nem volt. A floppy ára is kedvezően alakult, ugyanis - 100 dollár alatt lévén - alacsonyabb volt, mint bármelyik, kevésbé korszerű gyártmánnyal rendelkező konkurensüké. A vezérigazgató harca Jánosi Marcell ellen tovább fokozódott, aki - 1 984. április 1 3-án, nem bírva tovább a lelki terrort - aláírt egy, a vezérigazgatónak szóló eléje tett nyilatkozatot, ami szerint: „rossz volt az irányzata". A vezérigazgató ugyanis nem a Jánosi féle floppyban, hanem a saját, semmivel sem indokolható ábrándjában, a „buborékmemóriá"-ban hitt. A lelki terrorról ismét egy klasszikus: Galilei jut az eszembe, akinek 1633. június 22-én esküvel kellett a Föld mozgásának a tanát megtagadnia, csak később és csendben mondta ki, amikor már távozóban volt a „Szent lnkvizíció"-tól: „Eppur si muove" - „Mégis mozog a Föld". Talán el sem hihető, de a nyolcvanas évek elején - floppy ügyben Budapestre jártak a világ nagy nemzetközi mikroszámítógépes cégei és kooperációt ajánlottak a BRG-nek. Ismét a hatalom - a vezérigazgató Jánosi Marcellnek megtiltott minden tárgyalást, vissza kellett utasítania a külföldi utazásokat és a tárgyalásokat, pedig a partnerek még a költségeket is A „Kazettás információrögzítő berendezés" vállalták volna. Jánosi Marcell kezében