Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Juhász István (1894-1981)

Egyes szakértők szerint ez volt a magyar } lőelemképző eredményességének az egyik titka. A másik a gyorsaság, hogy a lőelemképző képes volt a löveg beállításához szükséges adatokat folyamatosan, késedelem nélkül, a lehető legpontosabban kiszámítani. Ezekben az években készült el az időzített gyújtóval felszerelt légvédelmi lövedék, ami - kilövés után - az előre A lőelemképző lelke, az analóg fix memória, a ballisztikus test. beállított magasságban felrobbant. A lövedék beállítását a lőelemképző számolta ki, amihez folyamatosan és automatikusan mérte a mozgó és ma-nőverező cél változó adatait, mint a repülési magasságot, a repülő sebességét és irányát, figyelembe vette a lövedék sokféle adatát és még sok minden mást is, amiket pontosan ismerni kellett. Ráadásul a lövedék a kilövés után egy matematikailag határozatlan, ballisztikus pályát írt le, amit Juhász István - az előzetes próbalövések alapján - a lőelemképzőben elhelyezett ballisztikus testen - egy analóg fixmemória felületén - modellezett. A készülék egyik kezelője a lőelemképző távcsövével folyamatosan követte a cél mozgását, a készülék pedig - egy mérőgörgő segítségével - folyamatosan mérte a repülő adatait. Az adatokat a lőelemképző azonnal feldolgozta és továbbította a lőelemképzővel összekötött lövegekhez, amelyek rögtön tüzeltek. A GAMMA-Juhász lőelemképző az 1932-es svéd bemutatón óriási sikert aratott, teljesítményben, kezelhetőségA gyár forgácsoló műhelye ben és tudásban sorra győzte le konkur-