Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Juhász István (1894-1981)

rens német, francia, holland és belga versenytársakat. A gyár egymás után kapta a külföldi megrendeléseket, a GAMMA-Juhász lőelemképzőt hamarosan bevezették a svéd, az argentin, a kínai, a svájci, a holland, a norvég, a finn és az iráni hadseregeknél. Svédország megvásárolta a készülék gyártási jogát, a diósgyőri gépgyár pedig a lőelemképző által vezérelt, svéd Bofors légvédelmi ágyúkat kezdte el gyártani. Ettől kezdve mindét ország gyártotta és exportálfgy nézett ki a múlt század elején a világ egyik legtökéletesebb ta mind a lőelemképzőt, mind pedig a légvédelmi lövegeket is. elektro-mechanikus analógszá- A GAMMA licenc alapján készült svéd lőmúzeumban, ahol egy oda települt hazánkfia mutatta meg a készüléket. Kötelességtudóan elmondta, hogy a negyvenes években ez volt a világ legsikeresebb tüzérségi műszere, nagyon csodálkozott, amikor tőlem megtudta, hogy az általa mutatott svéd siker-készülék magyar licenc alapján készült. Ne feledkezzünk el róla, hogy a GAMMA gyár ebben az időben egy másik „analóg számológépet" is gyártott, a híres GAMMA logarlécet, ami hosszú ideig a magyar mérnököknek és a mérnökképzésnek az egyik legfontosabb számoló eszköze volt. A második világháború után a gyár 244 munkagépét leszerelték és jóvátételben - a Szovjetunióba szállították. Juhász Istvánt, mint alkalmatlan vezetőt, 1945-ben leváltották. Mindezek ellenére a termelés és a lőelemképző gyártása hamarosan újra kezdődött. Miután a politikusok csak az „élenjáró" szovjet készülékeket tartották gyárthatónak, ezért a GAMMA-Juhász lőelemképző gyártását is abba kellett hagyni és a gyár 1952-ig - a sikeres magyar készülék helyett a kevésbé pontos, PUAZO 3 és 4 szovjet berendezéseket készítette. Egy bemutató alkalmával a mítógépe. elemképzőt megnéztem a stockholmi műszaki