Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Az első hazai elektronikus számítógép, az M-3 (1957-59)

Az M-3-nak az új mágnesdob memória vezérléshez készült új alegysége elkészítettük a magyar változat részletes terveit, az alkatrészeket részben a Szovjetunióból hozat­tuk, részben legyártottuk. Ezután a gépet ösz­szeállítottuk és felélesztettük. Mindezen e­rőfeszítések eredményeképpen - az Esti Hírlap tanúsága szerint - az M-3 számítógépet 1959. január 21-én sikerült üzembeállítanunk. A gép első változata 30-50 műveletet végzett másodpercenként az újságcikk szerint (így jobban hangzott) 100 000 műveletetórán­ként, ami igaz volt, mert az újságíró tudott szorozni. A számítógép operatív tára - elsőként egy dobmemória - kapacitása 1 kszó (kb 4 kByte) volt, továbbfejlesztve 1,6 kszó, majd a két mágnesdob összekapcsolásával 3,2 kszó-ra növekedett. 1960-ban egy Minszkben vásárolt 1 kszó kapacitású mágnesmag (ferrit) memóriát illesztettünk a géphez, amivel az M-3 teljesítménye további két nagyságrenddel nőtt. A számítógépnek az első ki- és bemeneti berendezése egy SIEMENS T-100-as, 5-7 ka-rakter/mp sebességű, öt­csatornás szalagot olva­só géptávíró volt, amit hamarosan egy gyor­sabb, 8 csatornás FACIT lyukszalag olvasó és egy CREED lyukasztó váltott fel. Az M-3 memóriájának a modelljét - a szegedi katicabogárral és a sze­gedi logikai géppel e­Kovács Győző méri az M-3 mágnesdob memóriát gyütt — az 1960-as Bu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom