Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Az első hazai elektronikus számítógép, az M-3 (1957-59)

M-3 memóriamodell az 1960-as BIV-n dapesti Ipari Vásáron kiállították. Az M-3 i­gen nagy hatással volt a magyar tudományos é­letre, ugyanis a később már az MTA Számító­központjának nevezett intézményben a Cso­port közgazdászai és matematikusai tervhi­vatali modelleket szá­moltak, szállítási prob­lémákat optimáltak és operáció-kutatási feladatokat oldottak meg vele. Ott ellenőrizték az új, akkor épülő Erzsébet híd statikai méretezését is, de számos más mérnöki és matematikai feladatot is megoldottak. A prog­ramozói osztály tagjai a gép programozhatóságát is javították, mnemonikus kódú utasításrendszert készítettek, sőt tanulmányokat végeztek a modern programozási technikák, így az első ALGOL fordítóprogram megismerésére is. Hamarosan más intézetek munkatársai is felkeresték a szá­mítógépet, többnyire megtanultak programokat írni, és így a legvál­tozatosabb problémákat oldatták meg a számítóközpontban. 1965-ben az M-3 számítógépet a szegedi JATE Kibernetikai Labo­ratóriumba szállítottuk át, ahol 1968. január 2-ig működött. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy Magyarországon, az M-3­mal együtt született meg a magyar számítástechnika, így - az M-3 valamikori tervezői, építői és üzemeltetői - 1959. január 21-ét, az M-3 feltételezett átadásának a napját, a magyar számítástechnika születés­napjának is tekintik. A hatvanas évek elején a KGST határozatot hozott, hogy csak a Szovjetunióban fognak számítógépet építeni, a többi szocialista ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom