Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Az első hazai elektronikus számítógép, az M-3 (1957-59)

az amerikai EDVAC-nak volt a némileg módosított másolata. Hasonló a története a svéd BESK-nek is, amit a svéd szakemberek az EDVAC és az EDSAC nyomán építettek. A dán DASK a svéd BESK módosított másola­ta volt (DAnish BeSK) és még sorolhatnánk. A magyar M-3-as egy hasonló tapasztalatcsere termékeként született, hiszen az amerikaiaktól hivatalosan elküldött, IAS gép és az EDVAC dokumentációi alapján készültek el az első szovjet számítógépek, a szovjet MESM és a BESM, majd ezt követték a többiek, többek között a szovjet, majd pedig a magyar M-3. Valamivel később így készültek el a kínai és az észt M-3­as számítógépek is. A gépek terveit - építés közben - az eredeti ter­vekhez képest a többi országban is - de nálunk is - alaposan megvál­toztatták. Az első számítógépek építésekor a már meglévő gép csak minta volt, mindenki úgy „fúrta és faragta" a mintát, ahogyan - az ötletei után - csak akarta. Az M-3 építése 1957-ben kezdődött, amikorra a viszony Varga és Tarján között megromlott, Tarján hamarosan el is távozott az intézetből. A fejlesztés a „csikókra" maradt. Számunkra a legnagyobb probléma az volt, hogy a mű­ködést a számítógép lo­gikai és áramköri rajza­iból kellett megfejteni, mert a működésről szó­ló használható leírás a géphez nem érkezett. A gép működését elsősor­ban Dömölki Bálint fej­tette meg, a módszerét azután mi is átvettük. A gép megismerése után Az M-3 elkészültének híre az Esti Hírlap 1959 január 21-i számában. A képen az építők és az üzemeltetők - balról jobbra - állnak: Podhradszky Sándor, Ábrahám István, ülnek: Molnár Imre, Szanyi László, Kovács Győző, Dömölki Bálint, Várkonyi Zsolt és - a sötétben - Kardos Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom