Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kempelen Farkas (1734-1804)

sakkozó mozgatott volna, és ezzel tette volna át a sakkfigurát a megfelelő helyre. Mindezt a 18. századi technikával? Elképzelhetetlen. Nyugodjunk bele, hogy a bábu titkát már sohasem fogjuk megfejteni, legföljebb akkor, ha egyszer valóban valahol előjön az a titkos dokumentum, amiben Kempelen fellebbenti a fátylat a már több mint 200 éves titokról. Kempelen nem tartotta sokra az alkotását, tréfának, a barátai előtt vásári mutatványnak mondta a sakkozó törököt, amit be kellett mutatnia, mert tetszett a császárnőnek és ez a figura hozta meg számára a világhírt. Tudományos, mai kifejezéssel: kibernetikai eszköznek a hosszú, több éves kutatómunkával kifejlesztett beszélőgépét nevezte. A gép kialakítása előtt, Kempelen nagyon sok hangtani és a hangképző szervek megismerését célzó bonyolult tanulmányt végzett, kutatásainak az eredményét 1791-ben egy francia és német nyelven megjelent könyvében foglalta össze. A könyv címe: AZ EMBERI BESZÉD MECHANIZMUSA, VALAMINT A SZERZŐ BESZÉLŐGÉPÉNEK LEÍRÁSA. XXVII RÉZMETSZETT TÁBLÁVAL. A könyv nagyon pontos és részletes illusztrációit is Kempelen rajzolta. A gép első ránézésre úgy nézett ki mint egy pianínó, ami nem is csoda, hiszen a klaviatúrát Kempelen az egyik pozsonyi orgonakészítőnél találta. A beszélőgép első változatát - négy magánhangzóra és két mássalhangzóra - Kempelen 1 773-ban mutatta be. 1 781 -ben a gép már képes volt bonyolultabb mondatokat is kimondani, amiből az egyik: Venez, Madame, avec moi à Paris! Magyarul: Asszonyom, jöjjön velem Párizsba! Az ember egy kicsit elcsodálkozik, hogy a gép miért éppen franciául beszélt, a megfejtés nem A beszélőgép, egy valódi informatikai - kibernetikai alkotás