Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kempelen Farkas (1734-1804)

túl bonyolult, ugyanis a finomabb udvari körök akkor franciául beszéltek, hiszen a diplomácia nyelve is a francia volt. A másik - inkább szóbeszéd, amit sehonnan nem lehetett bizonyítani - Kempelen a franciás orrhan­gokat könnyebben tudta a gép hangképző szerveivel szimulálni, mint a sokkal keményebb német és magyar hangokat, valamint mondatokat. Kempelen mind a sakkozó törököt, mind pedig a beszélőgépet szá­mos helyen (Párizs, London, Drezda, Berlin stb.) bemutatta. A török min­denütt óriási közönségsikert aratott, a beszélőgépet azonban a látogatók sokszor még figyelemre sem méltatták, ami - azt mondják - nagyon rosszul esett az alkotónak. Kempelen beszélőgépének nagy hatása volt a tudományos körökre, ugyanis a gépet - némi módosítással - sokan lemásolták, még 200 év múlva - az 1950-60-as években is jelentek meg kutatók a beszélőgép különféle változataival. Ch. Wheatsone angol, Posch német és J. Faber bécsi matematikus, valamint J.S. Liénard francia akusztikus is bemutatta a saját beszélőgépét, az utóbbit - 1967-ben, működés közben - a ma­gyar akusztikusok is megcsodálhatták. Ebben az időben én is Ma­gyarországon voltam, valamiért ezen a bemutatón nem vettem részt, még ma is sajnálom. Van egy részben működő Kempelen beszélőgép valamelyik ma­gyarországi akusztikai kutatóintézetben is, legutóbb láttam, de nem tudtam részletesen megismerni. Kempelen nevéhez több más alkotás is fűződik, ebből - mint az egyik informatikai berendezést - a vakok részére készült, domború írást nyomó sajtóját említjük, amivel vak barátnéját sikerült írni, és olvasni megtanítania.

Next

/
Oldalképek
Tartalom