Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kempelen Farkas (1734-1804)

trükkök fizikáját, sőt a mutatványokat a császárnénak el is magyarázta. Kérdésére a császárnőnek magabiztosan jelentette ki: „Ha kell, ő ennél sokkal csudálatosabb mutatványt is tudna készíteni." Mária Terézia a szaván fogta, hazaküldte Pozsonyba és ő még abban az évben - hat hónap múlva - elkészítette és az udvarnak be is mutatta a csodamasinát: a sakkozó törököt. Egyébként, ha az ember Bécsben jár, és A sakkozó török olyan szerencséje van, hogy a Burg néhány szobájába is be tud kukkantani, akkor ott mindenféle mechanikus csodajátékot talál, például Fridrich von Knaus és családjának az író automatáját, több - működő zenélő és „színjátékokat játszó" órát, amiket részben a császárnő készíttetett, részben a királyi és császári házak ajándékozták egymásnak. Ezekben a főúri udvarokban gyűjtötték az ügyes mechanikusokat és órásokat, hogy minél bonyolultabb - sokszor évekig készülő - szerkezeteket tudjanak egymásnak és az udvaroncoknak bemutatni. így érthető, hogy Kempelen ötletét a császárnő azonnal elfogadta, fontosabbnak tartotta, mint a bánáti kormánybiztosságot. A sakkozó gépről ma már senki sem tudhatja meg, hogyan működik, mert Kempelen sohasem tárta fel a gép titkát, és a gép a philadelphiai panoptikumot elpusztító 1 854. július 5-i tűzvészben porrá égett. Igaz, azt is mondják, valahol vannak titkosított levelek, amelyek a titokról lerántanák a leplet, de ez szerintem sehol sem bizonyított szóbeszéd. A gép már az első bemutatkozása alkalmával óriási sikert aratott, mert az első játékban megverte az udvarban jó sakkjátékos hírében álló . ,. , , u Friedrich Knaus mechanikus Cobenzl grófot. íróautomatája