Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A sebességről - Szabó Attila: Repülőgép-konstrukciók a sebesség növeléséért
SZABÓ ATTILA Repülőgép-konstrukciók a sebesség növeléséért A repülés, a legfiatalabb - az idén mégis száz éves évfordulóját ünneplő - közlekedési alágazat, története során a többiekétől erőteljesebb ütemben fejlődött. A légi közlekedés legfőbb előnye, a nag} 7 utazási sebesség, még a forgalomba állított, menetrend szerint közlekedő típusok esetében is ötven—hatvan esztendő alatt mintegy negyvenszeresére emelkedett. Az abszolút érték, a kétszeres hangsebesség (megközelítőleg 2 400 km óránként) mai ismereteink szerint pedig semmilyen más közegben nem érhető el. Természetesen a tényleges utazások lebonyolításakor számba kell vennünk a repülési időre rárakódó, elkerülhetetlen felkészülési, várakozási és csatlakozási időket is. Mindezekkel együtt ugyan már kisebb a különbség a repülés és a korszerű vasúti közlekedés között, de bizonyos utazási távolságon túl megingathatatlanul a repülésé a vezető szerep. A kezdetek A levegőnél nehezebb repülő szerkezetek sikere — a dinamikus repülés létrejötte - a 20. század első éveinek egyik legjelentősebb műszaki eredménye. Az első valódi, repülőképes motoros repülőgép, a Wright testvérek alkotása 1903. december 17-én emelkedett a levegőbe. Készítői egyrészt a rendelkezésre álló, mások által (Lilienthal, Cayley, Langley) közzétett mérési eredmények és tapasztalatok alkalmazásával, nagyobbrészt azonban a saját kísérleteik alapján érték el sikerüket. A sikeres motoros gép létrejöttének fontos feltételei: a kis tömegű, de viszonylagosan nagy teljesítményű belsőégésű motor, a kísérletekkel megállapított szárnyprofil és gondos kidolgozás, a jó hatásfokú légcsavar, valamint szélcsatorna kísérletek végrehajtása és ezek eredményének figyelembevétele. Az első látványos eredmények az amerikai testvérek áttörő sikerét követően néhány éven belül szerte a világon megszülettek. Az európai aviatika legelső és legismertebb képviselői L. Blériot, Igo Etrich, H. Grade lettek. A kontinensen a franciák tartották a legfontosabbnak, hogy a szó szerint is szárnyait bontogató új ágazatot mérnökeik, pilótáik uralni tudják. Hamarosan az egyfedelű repülőgépek (monoplán) kialakítása indította meg a repülési sebesség növelésének addig nem látott mértékű fejlődését. 1909. július 25-én Blériot sikerrel hajtotta végre a Calais-Dover közötti csatornarepülést (a Daily Mail díjáért), bizonyítva a kisebb ellenállású monoplánok létjogosultságát. 1909 augusztusában pedig
