Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Kalocsai Péter: A vidéki közúti vasutak és az urbanizáció a dualizmus korában

központot állapított meg: Pozsony, Miskolc, Debrecen, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszeben, Arad, Temesvár, Pécs, Szombathely, Győr és Székesfehérvár ez utóbbi kettő kivételével valamennyi rendelkezett közúti vasúttal. Saját szerkesztésű térképén jelölt innovációs övezetek - Nyugat-Magyarország és az Alföld peremi egykori vásárvonal (DebrecenTemesvár) - egybeesnek a leginkább közúti vasutakkal rendelkező városok elhelyezkedésével (1. térkép). A banki betétállományok nagyságából tehát következtetni lehet arra, hol voltak a legvagyonosabbak a polgárok, s hol tudták a beruházásokhoz a tőkét valószínűleg könnyebben előteremteni. A vidéki városok pénzintézeteinek 1909. évi betétállományát vizsgálva azt láthatjuk, hogy az első húsz helyen lévő város közül szintén csak Győr és Székesfehérvár nem rendelkezett helyi vasúttal.

20 4. táblázat. A vidéki városok képviselő-testületének legkisebb adót fizető virilistái 1908ban

21 Város Korona Kolozsvár 1784 Kassa 1593 Zombor 1451 Temesvár 1314 Debrecen 1293 Pozsony 1228 Szombathely 1228 Nagyvárad 1223 Brassó 1218 Pécs 1125 Győr 1059 Sopron 1058 Arad 1046 Besztercebánya 1041 Szabadka 929 Pancsova 908 Szeged 889 Szatmárnémeti 885 Miskolc 822 Nagyszeben 783 Székesfehérvár 669 Komárom 661 Kecskemét 605 Selmecbánya 373 Fiume* — * nem küldött be adatokat Beluszky Pál több szempont alapján - jogállás, funkciók, társadalom stb. - vizsgálta az 1900. évi városhálózatot. E komplex vizsgálat által meghatározott városi hierarchia szint