Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Kalocsai Péter: A vidéki közúti vasutak és az urbanizáció a dualizmus korában
első húsz helyén álló települések közül csak Székesfehérvár, Győr és Máramarossziget nélkülözte a helyi vasutat (5. táblázat). E komplex vizsgálat már reálisabban mutatja a városok rangsorát a 19-20. század fordulóján, s azt is, hogy e kutatás eredménye szerinti legjelentősebb településeinken élvezhették a polgárok a közúti vasút nyújtotta előnyöket. 22 5. táblázat. Magyarország legjelentősebb városai 1900-ban a komplex vizsgálat szerint 23 Város Jogállás Lakosság Budapest törvényhatósági jogú 716 476 Zágráb törvényhatósági jogú 57 690 Kolozsvár törvényhatósági jogú 46 670 Pozsony törvényhatósági jogú 61 537 Szeged törvényhatósági jogú 90 270 Kassa törvényhatósági jogú 35 586 Debrecen törvényhatósági jogú 72 351 Pécs törvényhatósági jogú 42 252 Temesvár törvényhatósági jogú 49 624 Nagyvárad törvényhatósági jogú 47 018 Arad törvényhatósági jogú 53 694 Miskolc rendezett tanácsú 40 833 Székesfehérvár törvényhatósági jogú 30 451 Brassó rendezett tanácsú 34 511 Sopron törvényhatósági jogú 30 628 Győr törvényhatósági jogú 27 758 Nagyszeben rendezett tanácsú 26 077 Szombathely rendezett tanácsú 23 309 Máramarossziget rendezett tanácsú 16 901 Szatmárnémeti törvényhatósági jogú 26 178 Összegzésképpen megállapítható, hog}' elsősorban a korabeli regionális centrumokban 24 , az eltérő táj- és gazdaságföldrajzi területek - az egykori vásárvonalak — határánál lévő városokban, a nag}' forgalmú közlekedési csomópontokban, az erős központi funkciókkal rendelkező, urbanizációs és modernizációs fejlődésben élenjáró, erős középréteggel bíró településeken volt jellemző a közúti vasút. Ha valamely város a felsoroltak közül minél több jellemzőt magáénak tudhatott, akkor annál nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy utcáin helyi vasút közlekedett. Ha csak egy-egy mutatóval emelkedett ki valamelyik város, pl. lakosságszám, kiterjedés, jogállás, akkor általában nem rendelkezett ló-, gőz-, vagy villamosvasúttal. Földrajzi elhelyezkedését tekintve elsősorban az ország legfejlettebb területén, a vásárvonali múltú Nyugat-Magyarországon (Pozsony, Sopron, Szombathely), valamint az egykori Alföld peremi vásárvonal mentén (Kassa, Miskolc, Debrecen, Nagyvárad, Arad, Temesvár) létesültek közúti vasutak. Az Alföldön még azon városokban, amelyek gazdasági szerkezetüket meg tudták újítani iparosítással (pl. Újvidék), vagy közlekedési csomópontokká váltak (pl. Szabadka, Szeged). Az utóbbi város a
