Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Kalocsai Péter: A vidéki közúti vasutak és az urbanizáció a dualizmus korában

{Kecskemét, tiódmeTŐvásárhely stb.) mutatója, annál kisebb az esély arra, hogy helyi közúti vasúttal rendelkezzen. 3. táblázat. A lakóházak jellemzői Magyarország jelentősebb vidéki városaiban 1900, 19 Város KŐ-, CserépFöldEmeletFürdőCselédtéglatetős szintes, es, % szobás, szobás, házak, % házak,% % % % Arad 48 27 94 6 4 5 Brassó 55 50 81 19 2 1,4 Debrecen 42 59 98 2 2 4 Fiume 99,6 98 27 73 2,6 27 Győr 79 41 77 23 5 9 Hódmezővásárhely 4 44 99,8 0,2 0,3 1 Kassa 76 81 76 24 3 4 Kecskemét 9 31 99,6 0,4 0,3 2 Kolozsvár 68 33 92 8 5 2 Marosvásárhely 48 19 95 5 0,8 1,2 Miskolc 48 24 94 6 1 3 Nagyszeben 86 87 70 30 2 3 Nagyvárad 66 35 96 4 2 4 Nyíregyháza 5 9 99,3 0,7 0,4 2 Pécs 62 97 90 10 2 5 Pozsony 94 38 51 49 2 6 Sopron 98 73 68 32 3 6 Szabadka 19 10 99 1 0,5 2 Szatmárnémeti 28 16 97 3 0,7 2 Szeged 19 7 92 8 1 2 Székesfehérvár 23 60 93 7 0,6 3 Szombathely 97 97 87 13 2,7 5 Temesvár 55 51 91 9 2 6 Újvidék 21 72 95 5 1 3 A dualizmus kori urbanizáció és a gazdasági fejlődés között szoros kapcsolat figyelhető meg, s ugyanakkor a városiasodás az anyagi tényezőktől erősen függő folyamat. A továbbiakban néhány gazdasági, pénzügyi szempont alapján közelítek a száz évvel ezelőtti városokhoz. A korabeli képviselő-testületekbe felerészben automatikusan kerültek be a legtöbb adót fizető polgárok. Az 1908. évi statisztikai adatok csak az el nem titkolt jövedelmek esetében mutatják, mely városokban voltak a legtehetősebbek a polgárok (4. táblázat). Általában e helységekben volt a legkiépítettebb az infrastruktúra is. A pénzintézetek és a hitelélet fejlettsége nagyon fontos szerepet játszott a városok fejlődésében. Gál Zoltán vizsgálta a korabeli hazai bankrendszert. 12 regionális pénzintézeti