Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)

Réz Gyula: Mezőgazdasági gépesítés a reformkorban 67

SZÉCHENYT ISTVÁN gróf kiváló gazdaként és agrárpolitikusként is beírta magát a történelembe. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a mezőgazdaság fejlesztését előmozdító egyesületek és részvénytársaságok alapításában és irányításában. 1835-ben SZÉCHENYI és ANDRÁSSY GYÖRGY gróf javaslatára megalapították a Magyar Gazdasági Egyesületet. A célkitűzések között kiemelten szerepelt a "honi mezei gazdaság virágzását kieszközöltetni, annak minden ágát a jövedelmezés lehető legmagasabb fokára emelni." Az 1840-es esztendő jelentette Magyarországon a gépbemutatók kezdetét, az MGE ebben az évben rendezte meg Pesten az első gépkiállítást, és az ún. próbaszántó gépkísérleteket és gépbírálatokat. Az első nagyszabású ekeversenyt nagy érdeklődés mellett ugyancsak Pesten rendezték 1844-ben. Ugyanebben az évben KOSSUTH LAJOS kezdeményezésére megalakult a magyarországi ipari érdekképviselet az Országos Ipartestület, amely a következő évben már megrendezte az első iparműkiállítást, amelyen több mint kétszáz kiállító közel háromszáz tárgyat mutatott be, köztük mezőgazdasági gépeket és eszközöket. Ezután 1848-ig az Magyar Gazdasági Egyesület és az Ipartestület a pesti "Köztelek"-en rendszeresen tartott vásárokat és gépbemutatókat, ahol a legújabb mezőgazdasági munkagépeket láthatták az érdeklődők. A szabadságharc bukását követően nyolc évig nem rendeztek említésre méltó "állatmutatási és műszerkiállítási szemlét." Az ország politikai és gazdasági életében az 1857-es esztendő viszont már igen nagy fordulatot jelentett. A politikai feszültség csökkenésével a megváltozott légkör lehetővé tette a gazdasági fellendülést. A mezőgazdasági gépészet a reformkortól kezdődően nem volt elhanyagolt kérdése a hazai mezőgazdaságnak. SZÉCHENYI gróf kortársaival ezt idejekorán felismerte és nagy szolgálatot tett abban, hogy a gazdasági gépeket és eszközöket - a nem könnyű elfogadtatás ellenére is - közelebb hozta a gazdaközönséghez. Az általános iparosodás mozzanatait végig lehetett kísérni a folyamszabályozástól a gőzmalmok üzem behelyezéséig. Magyarországon a modern gyáripar fejlődésének nagy korszaka az 1867-es kiegyezés után kezdődött. GYULA RÉZ : DIE LANDWIRTSCHAFTLICHE MECHANISIERUNG IN DER REFORMZEH Der grossartige Aufschwung der landwirtschaftlichen Technik kam nach der industriellen Revolution aus West-Europa in Bewegung. Das Niveau der Mechanisierung in Ungarn war völlig unentwickelt am Anfang, was das Westniveau anbelangt. Die Herstellung der Maschinen und Einrichtungen erfolgte vor allem in den dörflichen, herrschaftlichen Wagner- und Schmiedewerkstätten. Einige Landwirtschaften hatten schon in den letzten Jahren des XVIII. Jahrhunderts moderne westliche - vor allem aus England und Deutschland importiere Maschinen und Einrichtungen - in Arbeit gestellt. Zur Anfangsperiode der Reformtätigkeit in der inländischen Landwirtschaft gehörte das vom Graf György Festetics in Keszthely gegründete Lehrinstitut, das Georgikon, dessen halbjahrhundertelanges Bestehen auf die bewegliche Epoche der ungarischen Geschichte gefallen ist. Die Gründung des Georgikons in Keszthely bedeutete auch weltweit einen Meilenstein für den Agrar Unterricht im Hochschulwesen. Den bedeutendsten Ruf in der Herstellung von Pflügen besass Schmiedemeister István Vidats . Die Vidats-Pflüge waren im Land schon im Jahre 1845 allgemein wohlbekannt und auchdie zeitgenössische Presse präsentierte ihren Lesern diese Pflugmittel sehr wohlwollend. 68