Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)

KATALÓGUS 77

1848 forradalmi tavaszán megalakul az első felelős magyar minisztérium gr. BATTHYÁNY LAJOS vezetésével, a közmunka és közlekedésügyi miniszter gr. SZÉCHENYI ISTVÁN lesz. Az 1848. évi XXX. te. törvényerőre emeli SZÉCHENYI javaslatát a közlekedésügy rendezéséről, és az országgyűlés 8 millió forintot szavaz meg vasútépítésekre. Május 18-án 1106 Közi. E. számú rendeletben a következő szöveg áll: "A közmunka s közlekedésügyi miniszter HiERONYMT O. FERENCZ mérnök Úrhoz. Az illető osztályfőnök előterjesztésére a Buda-fehérvári Szolnok-debreezeni és Debreczen-szatmári ugy a Szolnok-aradi vasútvonalak felméretését megrendelem. Ezen felméretési munkák felügyeletét Önre bízom akként, hogy e megbízatásában következőleg járjon el:..." A továbbiakban részletes utasítások következnek. 1848 májusában nagyszabású tervezőmunka indult meg az államköltségén kiépítendő vasutak nyomvonalának kijelölésére. E munkálatokban HlERONYMTNEK döntő szerepe volt. Az önvédelmi harc 1848 szeptemberétől azonban a gyakorlatban meghiúsította ezen tervek valóraváltását. A rendeletet gr. SZÉCHENYI ISTVÁN írta alá. KM. Arch. Okmánytár 1777/59. E.L. 53 HOFBAUER JÁNOS: Pest és Buda fővárosoknak képe, Rákos mezejéről véve, az ugyanott próbára felállított Vasutak rajzolatjával. Felvette és rajzolta HOFBAUER JÁNOS. A Nemes Magyar Nemzetnek legmélyebb tisztelettel ajánlja HOFBAUER JÁNOS. Metszette GURK EDWARD. Ansicht vom Felde Rákos aufs Pest und Ofen, nebst der dórt zum Probe crbaut gestandenen Eisenbahncn. Színezett metszet 70 x 101 cm 1827 augusztus 20-án helyezték üzembe az első magyar vasútnak is tekinthető pest-kőbányai un. "lebegő" vasútat, amelyet lovak vontattak. Építését, közlekedési mérnökök és szakmunkások hiányában, katonák végezték. A lebegő vasút - H. R. PALMER angol építőmester szabadalma, amelyet J. G. BODMER továbbfejlesztett - a későbbi íüggővasútak őse. A 7,6 km hosszú, Kőbánya és Pest között építőanyag fuvarozására próbavasútként - megnyílt vonalat a konstrukció gyatra kivitele miatt hét hónap elteltével be kellett szüntetni, a fából készült pályát elbontották. KM Arch. Képtár 8273-1. E.L. 54 FRANZ GERSTNER - VARGHA JÁNOS: Két értekezés a terh-szcrkczetekről, utakról és azon kérdésről: valljon a hajókázó csatornák, vas- és töltött utak közül, mcllyiknek és micsoda esetben kelljen az elsőséget adni? Annak megvizsgálása után: A Moldva vizét lehessen-e a Duná-val hajókázó csatornával egyesíteni? kidolgozta: VITÉZ GERSTNER FERENCZ, A Cs. Kir. Austr. Leopold-Rend-Vitézc, Cs. Kir. Profcssor, A Vizi-Epítés Igazgatója, és több Tudós-Társaság Tagja, azt magyarázta, hasznos jegyzésekkel és egy toldalékkal "A Vas-utakról" megbővítettc VARGHA JÁNOS, diplomás földmérő, és a kir. Magyar Országi Építő Főigazgatásnál rendsz. Praktikáns. (4 kőre metszett Rajztáblákkal) - Pesten 1828. Pest, 1828 PETRÓZAI TRATTNER J.M. és KAROLYI ISTVÁN Könyvnyomtató Intézetében. 64 oldal 21x13 cm VARGHA JÁNOS lefordította és 1828 októberében kiadta az európai hírnevű prágai műegyetemi 107