Frisnyák Zsuzsa: Baross Gábor 1848-1892 (1992)

Baross Gábor a vasminiszter - 2. A kereskedelem és ipar fejlesztése a kereskedelmi és iparkamarák közreműködésével

már meghaladják az összes beszerzés 90%-át. Az 1890-es évek elején a vasutak sín­szükségletét teljesen a magyarországi vasművek fedezték. Felügyelete alatt működött a Kereskedelmi Múzeum. Nevével ellentétben az in­tézmény nem múzeum volt, hanem mai szemmel nézve inkább információs köz­pont Az intézménynek az volt a feladata, hogy mindenféle információval: árumin­tákkal, üzleti hírekkel, áruszállítási tarifákkal, vámdíjtételek ismertetésével stb. lássa el a hozzá forduló üzletembereket Az ipari oktatás rendezése, a Magyar Kereskedelmi Társaság alapítása is Ba­rosstól indult ki. Kereskedelmi szerződéseket kötött a külfölddel, külön iparbankot hozott létre, szakkiállításokat szervezett. Kötelezővé tette a vasárnapi munkaszüne­tet az ipari munkásság részére. Kb. 150 gyár alapítását, ill. működését támogatta kü­lönféle kedvezményekkel. A munka és a rend embere volt. Rendkívül nagyszámú személyzetétől is szorgal­mas munkát, pontos rendet kívánt. Szigorúan megkövetelte a fegyelmet, a precizi­tást. Munkatársai alig buták vágtató iramát. A minisztériumban jóformán min­denkit fogadott, vállalkozókkal csak ő tárgyalhatott A sűrűn utazó Baross Gábort, akinek inkognitóban tett ellenőrző útjairól sok anekdota szólt, kortársai „vasminiszternek", „nagy fuvarosnak" nevezték. A köznép úgy tartotta őt számon, mint azt az embert, „aki túljárt a huncut német eszén". Baross Gábor alkotásai a gazdasági életben a szabadelvű kor legértékesebb részét jelentik. iNrrfNrrn Karikatúra Baross utazásairól caricature about the trips of Baross Az anyagot összeállította: FRISNYÁK ZSUZSA, a Közlekedési Múzeum munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom