Frisnyák Zsuzsa: Baross Gábor 1848-1892 (1992)

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és Baross Gábor - 1. A Kamara története

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és Baross Gábor 1.) A Kamara története Hazánkban gazdag hagyományai vannak az ipari, kereskedelmi egyleteknek, a kamarai életnek. Az 1800-as évek elejétől a magyar közélet vezetői mindinkább felismerték, hogy az ország boldogulását, fejlődését a békés ipari és kereskedelmi versengés biztosíthatja. Az 1848-as szabadságharc idején ennek a szellemnek a megerősödése eredményeként sorra alakultak a különböző egyesületek, társaságok. A pesti kereskedelmi testületek kezdeményezésére az első felelős magyar kormány megtette az első lépéseket a kereskedelmi és iparkamarák létrehozása érdekében. A szabadságharc elbukása azonban megakadályozta az elképzelések megvalósítását. Az osztrák kereskedelmi minisztérium kezdeményezésére 1850-ben született rendelet tizenegy kamara felállításáról rendelkezett. így alakult meg többek között a pesti, a későbbi Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Működésének erőteljes korlátozása ellenére a BKIK számos felterjesztést készített a hazai ipar és kereskedelem fejlesztése ügyében. Szorgalmazta az önálló magyar bank megteremtését, a mezőgazdaság fejlesztését. A kiegyezés megteremtette a politikai, gazdasági változás feltételeit. A kamarák történetében meghatározó időpont 1868. Ekkor tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés a kamarai törvényt így létrejöhettek az első alkotmányos kamarák, közöttük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Hunfalvy János így fogalmazta meg a BKIK legfontosabb feladatát: ,A kereskedők: és műipar ügyei és szükségletei felett tanakodjék, s tapasztalatait és javaslatait évenként kibocsátandó fő jelentésben felterjessze". A kamarák többsége kezdettől fogva a szabad verseny és kereskedelem mellett foglalt állást, és következetesen fellépett a magyar bank létrehozásáért, a hazai ipar segítése, védelme érdekében. Meghatározó szerepet vállaltak a vám- és kereskedelmi szerződések kidolgozásában és megkötésében. Aktívan vettek részt a munkásvédelmi, betegsegélyezési és szociálpolitikai törvények megalkotásában, végrehajtásában. Korának egyik legkiválóbb gazdaságpolitikusa, kereskedelmi szakembere Baross Gábor volt Miniszterként megkülönböztetett figyelmet fordított a kamarai tevékenység fejlesztésére, valamint az ehhez szükséges szervezeti és működési feltételek megteremtésére. Szigorúan megkövetelte, hogy a kamarák őszintén fejtsék ki véleményüket a területükhöz kapcsolódó témákban, és véleményezzék a kereskedelmet, az ipart és a szolgáltatást érintő törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek történő benyújtásuk előtt. Baross Gábor rövid, három éves működése hosszú távon határozta meg a kamarai élet fejlődési irányát. Szellemisége és tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a keres„ Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a kamarák minden alkalommal teljes szabadsággal és függetlenséggel nyilváníthassák véleményüket, mert ha e részben bármiképpen is korlátoztatnának, véleményüket nem tekinthetném az érdekeltek hamisítatlan véleményének." 9