Frisnyák Zsuzsa: Baross Gábor 1848-1892 (1992)
Baross Gábor a vasminiszter - 2. A kereskedelem és ipar fejlesztése a kereskedelmi és iparkamarák közreműködésével
2. A kereskedelem és ipar fejlesztése a kereskedelmi és iparkamarák közreműködésével A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak Kereskedelemügyi Minisztériummá való átalakítása által Baross hatáskörébe kerültek a kereskedelem ügyei is. A nagy infrastrukturális beruházások célja az ország modernizációja és a fejlett nyugat-európai régióhoz való felzárkózás elősegítése volt Modernizáció, felzárkózás elképzelhetetlen a kereskedelem és ipar támogatása nélkül. A tengeri hajózás erőteljes állami szubvenciója, a magyar árutermelés szolgálatába állított vasúti díjszabás, a legkülönfélébb gyáraknak adott kedvezmények a kivitelt ösztönözték. Baross felfogása: a kereskedelem feladata a kormány által megkötött kereskedelmi szerződések előnyeit kihasználni. Ez pedig elképzelhetetlen volt a kereskedelmi és iparkamarák nélkül. A legfontosabbnak a kamarák működésének korszerűsítését tartotta. A vasminiszterjói látja, hogy amíg a kamarák nem válnak hatékony és ütőképes szervezetekké kereskedelmi és ipari érdekek érvényesítésében és képviseletében, addig nem tudják ellátni maradéktalanul feladatukat. Miután 1889-ben az összes érdekelt ez irányú véleményét meghallgatja, Baross új kamarákat szervez Szegeden, Győrött, Besztercebányán, Nagyváradon és Marosvásárhelyt, rendelkezik az éves jelentésekről, külföldi ösztöndíjakat nyújt a tehetséges fiataloknak. Eléri, hogy a kamarák és ipartestületek együttműködjenek, rendelkezik arról, hogy a MÁV üzletvezetőségek szoros kapcsolatot tartsanak fent a kamarákkal. Mindezek következményeképpen a kereskedelmi és iparkamarákban felpezsdült az élet, hatékonnyá vált részvételük az iparpolitika kialakításában. 1890-ben Baross kezdeményezésére vezetik be az áru védjegyeket. Az áruvédjegyek célja, hogy a fogyasztókat megvédje a hamisított áruktól. 1890-ben a Központi Védjegylajstromozó Hivatal 101, 1891-ben már 196 védjegyet jegyzett be. Baross a védjegyek hosszú távú állami oltalmáról is gondoskodik. Úgy rendelkezik, hogy a kereskedelmi és iparkamarák még a megszűnt vállalatok védjegyét sem törölhetik. Ha egy megszűnt cég újra megkezdi működését, a védjegy használatát is folytathatja. Baross Gábor az állami ipartámogatást igen széleskörűen értelmezte. Elrendelte, hogy a MÁV óriási anyagszükségletét csak magyarországi gyártóktól lehet beszerezni. Ezzel is a magyar ipart kívánta támogatni. Ismert az a történet, amikor egy külföldi vállalkozónak megígérte, hogy a MÁV minden gumiszükségletét 3 éven át nála rendeli meg, ha Magyarországon gyárat létesít. A vállalkozó felbuzdult, s létrejött az Első Magyar Ruggyantagyár. Az állami megrendelések biztonsága lehetőséget adott a vállalkozóknak arra, hogy az élenjáró technika átvételében és újabb külhoni piacok meghódításában nagyobb üzleti kockázatot vállaljanak. 1891-ben Baross létrehozza az ún. közszállítási szabályzatot. A szabályzat rendelkezik a nyilvános versenytárgyalások (állami megrendelések) kiírásáról, feltételeiről, valamint megtiltja a legalacsonyabb ár automatikus elfogadását. A közszállítási szabályzat hatása átütő. A magyarországi vasutak hazai beszerzései 1894-ben 7
