Vágvölgyi Ádám: Junkers F-13. A Junkers repülőgépek története 1909-től 1932-ig (Budapest, 1990)
A Junkers F-13 Magyarország légiforgalmában
Egyben a pápához első ízben érkezett repülőgépen hivatalos jelentéstételre főpap. (59. ábra, XXXI. o.p A másik nevezetes repülésre 1924 januárjában került sor. A Transeuropa Union által tervezett London—Konstantinápoly légiútvonal előkészítése céljából a vállalat H-MACA lajstromjelű F-13 repülőgépe Ujváry László pilóta, világháborús vadászrepülő főhadnagy vezetésével sikeres próbautat tett a Budapest—Konstantinápoly— Angora—Budapest útvonalon. Nagy érdeklődést váltottak ki a társaság április hónapban megindított vízi repülőgépekkel szervezett sétarepülései. A sétarepülések hétköznapokon minden délután, vasárnap pedig egész nap üzemeltek. (60. ábra, XXXII. o.) A Duna feletti sétarepülések a Gellért-tér—Szabadsághegy—Rózsadomb—Rákos—Soroksár—Gellért-tér útvonalon 15—20 percesek voltak. A régiségkereskedő halála. . . A sétarepülések megindítása után nem sokkal egy komoly baleset következett be. A Gellért szálló előtti hidroplán-kikötőben a sétarepülések 1923. május 6-án reggel 9 órakor kezdődtek. Az ekkor felszálló repülőgépet Bárczay István, volt világháborús tengerészrepülő vezette, mellette a másodkormánynál Schmied Károly szerelő ült. A repülőgép utasfülkéjében Mandl Samu régiségkereskedő, annak felesége, menye és Hugó nevű fia foglaltak helyet. A sétarepülés befejezése előtt pár perccel a Csepelszigetnél egy forduló közben a repülőgép elvesztette sebességét és a földre zuhant. A régiségkereskedő a helyszínen meghalt, a pilóta és a többi utas csupán megsérült. (61. "ábra, XXXIII. o.) A vállalat 1923 nyári hónapjaiban a siófoki állomásról kiindulva az üdülők részére a Balaton felett sétarepüléseket szervezett. Az első repülőgép Budapestről Siófokra július 29-én indult. 2 A következő napon kezdődött meg a rendszeres balatoni körrepülés a Siófok—Almádi—Füred—Keszthely—Földvár—Siófok útvonalon. (62. ábra, XXXIII. o.) Megjelenik az MLRT. . . Wilczek Frigyes gróf még az Aeroexpress vállalat megalakulása előtt a Bécs—Budapest—Belgrád útvonal üzemeltetésére kapott jogát átruházta a Magyar Légiforgalmi RT. (MLRT, a későbbi MALERT) légiközlekedési vállalatra. Az engedély birtokában 1923-ban tárgyalásokat kezdtek az osztrák kormánnyal és rövidesen megkötötték a két ország közötti légügyi egyezményt. Az egyezmény alapján az MLRT naponta forgalmat bonyolított le a két főváros között. A viszonosság alapján Ausztria szintén jogot nyert a Bécs —Budapest közötti légiforgalomra. Osztrák részről a forgalom lebonyolításával az Oesterreichische Luftverkehrs AG (OeLAG) légiforgalmi vállalatot 1 A korabeli sajtó írta, hogy a püspök Rómába indulása előtti napon gépe kerékgumija kilyukadt. A szombathelyi repülőtéren pótgumi nem volt, így nem maradt más hátra, mint Budapestre sürgönyözni pótgumiért. A távirat megérkezése után az egyik jelenlevő maliciózusan megjegyezte; „Új gumi csak akad a raktáron, de mit csinálunk ha majd Udinéből új püspököt kérnek?" (A szellemesnek szánt megjegyzés tulajdonképpen takarta a korát megelőző utazási forma sok bizonytalansági tényezője okozta aggodalmat. A Szerk.) 2 A korabeli sajtó szerint a napnak érdekes epizódja volt. A gép siófoki megérkezése után azonnal jelentkezett a repülőgépnél egy marhakereskedő, aki a füredi vásárra igyekezett, de lekéste a hajót. Kibérelte hát a frissen érkezett hidroplánt. És teljes megelégedésére csakhamar utolérték a füredi hajót és nagy előnnyel maguk mögött is hagyták. Nem csekély büszkeséggel mondta a kereskedő a kiszállásnál, hogy ő az első ember ezen a világon aki Siófokról Füredre tíz perc alatt jutott el.
