Dr. Czére Béla - Dr. Vaszkó Ákos szerk.: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon (Budapest, 1985)
1. GŐZMOZDONYOK (Lányi Ernő-Mohay László) - Jegyzetek az 1. fejezethez
X. oszt. 568, majd 5154 psz.-ot kapott. Ez lett a MÁV első ilyen szerkezetű mozdonya. A kedvező tapasztalatok alapján a MÁV saját műhelyeiben a korábbi szállítású X. oszt. mozdonyokat — egy kivételével — kompaund gépezetűvé alakította át. A típust a Kőbányai Iparvasút 1. psz. mozdonyának képével mutatjuk be, amely eredetileg MÁV 5143 psz. volt. 32 Ezeket a mozdonyokat eredetileg a Nagyváradi Városi Vasút megrendelésére gyártották, de a MÁV vette át őket, az Elbel-rendszerű mozdonyok esetleges helyettesítésére. Az üzemi tapasztalatok ezt nem támasztották alá, a MÁV a továbbiakban a X. oszt. mozdonyokat szerezte be 33 A MÁV Gépgyár 1881-ben 6 db 2B-n2 jellegű gyorsvonati mozdonyt szállított a MÁV-nak, amely la. oszt. megjelöléssel sorozta azokat állagába. A mozdonyoknak rövid füstszekrénye és Prüssmann kéménye volt (10. gyári típus). Ugyanilyen mozdonyokat szerzett be a MÁV 1885ben az Lf v. Sigl, Wiener Neustadt gyártól (708 — 717 psz. csoport), azzal az eltéréssel, hogy ezeknek szikrafogós kéménye volt. A típust egy ilyen mozdony képével mutathatjuk be. 1890-re a típust átszerkesztették hosszú füstszekrényesre, Prüssmann kéménnyel és megnövelt súllyal (30. gyári típus — lásd az 1.130. ábrát). Ebből a típusból a MÁV 1900-ig a MÁV Gépgyártól, a WLF Floridsdorf és az Lf. v. Sigl, Wiener Neustadt gyáraktól összesen 181 db-ot szerzett be. Időközben a rövid füstszekrényes mozdonyokat is átépítették ilyenre. Ezzel a típussal azonos a KsOd la. oszt. is. 1905-ben a MÁV Gépgyárban a PBV megrendelésére még 4 ilyen mozdony készült el, ezek 208—211 psz. csoporttal kerültek MÁV állagba. 34 A MÁV 1882 — 1886 között különböző gyáraktól 159 db lile. oszt. tehervonati mozdonyt szerzett be. Ezeket még rövid füstszekrénnyel gyártották (MÁV Gépgyár 13. típusa) — egy részüket Ressig-rendszerű szikrafogó kéménnyel szállították (1. 1.141. ábra). Időközben a MÁV kívánságára a MÁV Gépgyár a típust hosszú füstszekrényesre szerkesztette át (28. gyári típus). Ebből a típusból a MÁV 1888-1891 között 101 db-ot szerzett be különböző gyáraktól, majd 1892 — 1897 között — már az új számrendszerbe besorozva — további 238 db-ot (2510—2747 psz. csoport). A későbbi főjavítások során a rövid füstszekrényes lile. oszt. mozdonyok nagyrészét is hosszú füstszekrényűre építették át. Ezt a típust üzemeltette még a KsOd (lile. oszt. 206—220 psz. csoport) és az MPV is (6 11 , 8 n , 9 11 pályaszámok). 35 Az SzVV 4. psz. mozdonya eredetileg a Krauss, München gyár LXVIII gyári típusa szerint épült, ugyanilyen volt az ACsEV 6., 8 és 9 psz. mozdonya is, de ábrázolásukat nem ismerjük. Az SzVV 4 psz. mozdonyát kazánrobbanás után átépítették, ábránk ezt az állapotot mutatja. 36 A mozdony a Krauss, München gyár LX. gyári típusa. Ugyanilyen típusú volt az AKV 5. psz. BOROSSEBES és a 7. psz. PÉCSKA nevű mozdonya is. 37 A DV a 17b sor. gyorsvonati mozdonyait nem Magyarországon üzemeltette, de a 324 psz. mozdony néhány hónapig a nagykanizsai fűtőházba került honosításra próbaüzem céljából, ezért szerepel típusaink között. 38 A DV a 16b sor. gyorsvonati mozdonyait nem Magyarországon üzemeltette, de a 205 psz. mozdony 1884—85-ben a magyar vonalakon volt próbaüzemben. 39 A MÁV Gépgyárban 1885-re szerkesztették meg a helyi érdekű vasmákról szóló törvény pályaépítési előírásainak (kis ívsugár, könnyű felépítmény stb.) megfelelő C tengelyelrendezésű szertartányos vegyesvonati mozdonyt (18., ill. Klein-féle kéménnyel 24. gyári típus). Ez a MÁV-nál a XII. oszt. megjelölést kapta. E típusból a MÁV közvetlenül 46 db-ot szerzett be, a MÉKV és a StEG államosítása után az ezek által kezelt hév. vonalak részére beszerzett ilyen típusú mozdonyokból további 14 db került a MÁV állagába (773—781 psz.-ok, illetve a StEG által kezelt Thév 1 — 5 psz. mozdonya az 5301 — 5305 psz. csoportba került). 1889-ben a gyár elkészítette a XII. oszt. mozdony hosszú füstszekrényes változatát (29. gyári típus). Ez olyan sikeresnek bizonyult, hogy a MÁV Gépgyáron kívül sok más gyár is átvette és több mint 25 évig gyártották. Ez idő alatt sok száz példány került belőle részben a MÁV állagába, az általa kezelt hév. vonalakra, részben más fővasúti társaságok (KsOd, MNYV, MÉKV) által kezelt hév. vonalakra, részben pedig egy ideig önálló hév. társaságokhoz (DNYBV, Thév, Ungvölgyi hév.). Ezek nagy része később szintén a MÁV állagába került, amely időközben a rövid füstszekrényes XII. oszt. mozdonyait is nagyobb részben ilyenre építette át. Igen elterjedt volt a típus mint vasútépítő és iparvasúti mozdony is. 40 A gyár 39. típusaként 3 db-ot gyártott az ábrán bemutatott mozdonyból és azokat akkor a Lemberg—Czernowitz vasútvonal építésén dolgozó Brassey építési vállalat vette meg 1—3 sz. építő mozdonyaként. E vállalat jogutódja építette 1883 —84-ben a MÁV Piski—Vajdahunyad mellékvonalát. Valószínűleg elszámolási differenciák rendezése során 1887-ben került a 2—3 sz. építő mozdony a MÁV állagába. E mozdonyok ekkor már védősátorral és más kéménnyel voltak ellátva. A MÁV 1894-ben eladta őket a KsOd kezelésében levő Szepesolaszi—szepesváraljai hév-nek. 41 A MÁV Gépgyár 26. gyári típusú közúti mozdonyából néhány példányt közforgalmú helyiérdekű vasutak is beszereztek főleg akkor, ha vonaluk városon belül végződött, vagy városi vasúthoz csatlakozott (BHÉV, BHHËV, kivételesen a KBszhév. is). A BHHÉV-t 1891. évi megnyitásával egyidőben a MÁV üzletkezelésébe vette, és az általa megrendelt BRASSÓ, HOSSZÚFALU és BERTALAN nevű mozdonyok VII. oszt. 898-900, majd 5091—5093 psz. csoporttal kerültek a MÁV állagába. De e mozdonyokat a MÁV már 1897-ben eladta. Az eredetileg önálló üzemű KBszhév. 1903-ban került a MÁV kezelésébe, ekkor az azonos típusú 1—4 psz. mozdonyait a megürült VII. oszt. 5091—5093 psz. csoportba sorozták be, később pedig a 284 sor.-ba. 42 E típusból a StEG osztrák vonalainak államosítása után a KkStB, utóbb a BBÖ állagába került példányokból 6 módosított kivitelű mozdonyt a GySEV később megvett és 301—306 psz. csoportjába sorozva üzemeltetett. 43 Az le. oszt., később 222 sor. mozdonyoknak tandem gépezete volt : a kompaund gépezet nagy- és kisnyomású hengere egymás előtt volt elhelyezve. Ezt a megoldást a mozdonyszerkesztésben igen ritkán alkalmazták. 44 Az Mf d. StEG gyár ehhez a mozdonyhoz olyan segédindítót Készített, amely egyrészt az induláskor friss gőzt ad a kisnyomású gőzhengernek, másrészt kiömlést biztosít a nagynyomású hengerből a kiömlő csőbe. Ezzel a megoldással a mozdony hosszabb ideig ikergépként is működhet. 45 E típus két mozdonyát az le. osztállyal egyidőben — ahhoz hasonló kivitelben — kísérletképpen 2 hengeres ikergépezettel készítették. Később mindkettőt átépítették 4 hengeres kompaund gépezetűre és besorozták az le. osztályba. 46 Ebből a típusból a KsOd is beszerzett számos példányt. 47 Ez a típus a BHHÉV mozdonya volt. E vasutat 1897-ig a MÁV kezelte. 48 A nagyobb sebességérték — itt és másutt — az adhéziós pályán, a kisebbik a fogaskerekű üzemmódban alkalmazható legnagyobb sebességet jelenti. 49 Ebből a típusból a KsOd kezelésében levő Tátralomnici hév. is beszerzett egy módosított példányt. 50 Ebből a típusból az SzVV szerezte be az első kettőt 1897-ben. 1898-ban a Thév is beszerzett két darabot, és ezek 1899-ben, a vasút állami kezelésbevételével a MÁV állagába kerültek. A MÁV a későbbi
