Dr. Czére Béla - Dr. Vaszkó Ákos szerk.: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon (Budapest, 1985)

1. GŐZMOZDONYOK (Lányi Ernő-Mohay László) - Jegyzetek az 1. fejezethez

14 AT III. oszt. mozdonyok közül a MÁV a 3193 psz.-ut már 1896ban selejtezte. 1898-ban a 3141-gyel kezdődő psz. csoportú Illq. oszt. (325 sor.) gyarapítása elérte a 3191 psz.-ot. Ekkor, a még meglevő 9 db T III. oszt. mozdonyt átszámozták a 3891—3892 és 3894—3900 számcsoportba. A mozdonyokat folyamatosan selejtezték ugyan, de az ugyancsak új beszerzésű IIIu. oszt. (324 sor.) psz. csoportja 1910-ben elérte az átszámozott gépeket is. Az ekkor meglevő 4 mozdony a 3956 — 3958 és 3960 psz.-ot kapta. 1911-ben a 368 sor.-ba már csak két gép került. 15 A iVÍELNIK típus a NStB legrégibb mozdonyai közé tartozott, valószínűleg anyagvonati gépeknek szerezték be őket. A StEG átvette e mozdonyokat, de még be sem sorolta őket, amikor 1856-ban a hat darabból négyet eladott az akkor engedélyezett TVV-nak, amely e négy mozdonynak új neveket adott, s azokat akkor épülő vonalain anyagvonati gépekként használta. Ez a négy: MELNIK (Szolnok), BERAUN (Karezag), KÖNIGSWART (Kisújszállás) és SAZAWA (Szoboszló). A StEG később a nála maradt két gépet 73 — 74 psz.-mai sorolta állagába. Képünk ekét mozdony egyikét ábrázolja. 16 Ezek a mozdonyok előbb a KFJOB, majd később a SB dunántúli és ausztriai vonalépítéseinél anyagvonatokat továbbítottak, az SB mozdonyállagában 1865-ig nem szerepelnek, eredeti megjelölésük nem ismert. Besorolásukkor új 14 sor. megjelölést, és az addigra selejtezett régi 8 sor. mozdonyok felszabadult psz. csoportját kapják. A vonalépítések befejezése után állomási tartalékként alkalmazták őket, kisebb korszerűsítésekkel. 17 A pályaszámok ismétlődésére vonatkozóan lásd a 16 jegyzetet. '

! 18 A megadott számcsoport csak a magyar hálózatra honosított 29 sor. mozdonyokra vonatkozik. 19 Az ÁVT a WIEN típusból 1878-tól újabb példányokat rendelt. Ezek a mozdonyok, azonos típusbesorolás mellett, néhány műszaki adatukban eltérnek az első szállítástól. Ezeket az adatokat a második számoszlopban közöljük. 20 E típust Klein-féle szikrafogóval szállították. A MÁV 1868 után a kéményeket rövidesen Prüssmann-rendszerűre cserélte, még a nagyobb átépítések előtt (lásd az 1.70. ábrát). 21 A PBV 1 — 9 psz. csoportú, C jellegű tehervonati mozdonya szerkezetileg közel azonos a DV 29 sor. mozdonyaival. Szállításkor azzal egyező Klein-féle szikrafogós kéménye és a vezetőálláson csupán szélfogó lemeze (Brille) volt. A 70-es években, a vele közös üzemeltetésben álló MPV ugyanilyen mozdonyokat szerzett be, ezért a típust az MPV ÁTA II. mozdonyának képével mutatjuk be. A kép már azokat a kisebb átépítéseket mutatja (kémény, védház stb.), amelyek a PBV eredetű MÁV Hír. oszt. jellegrajzán is láthatók. 22 Ez a típus a MÁV első saját rendelésű személyvonati mozdonya, amelyből az 1869—70. években a felsorolt psz. csoportú kilenc darabot szerezte be. (Ezeken kívül még hatot, de azok átépítve más besorolást kaptak; lásd az 1.80. ábrát.) A kormány befolyására az ekkor épülő nagyobb magánvasutak is hasonló típusú személyvonati mozdonyokat vásároltak. Ezek az államosítások után a következő számcsoportokkal kerültek a MÁV állagába : MKV: 211-227, EEV: 228-230, MNyV: 850-852 és 859, EMGV: 1001 és MÉKV: 1079 — 1099. Megjegyzendő, hogy a MNyV államosításakor tíz ilyen mozdony került a MÁV állagába, ebből azonban hat gép — a 853—858 psz. csoport — már szerepel összeállításunkban, mert azokat a MKV-tól átvett gépek közül cserélte el a MÁV, III. oszt. gépekért, amelyeknek akkor ezek számait adta. A II. oszt.-ba sorolta a MÁV a VVVtól átvett három db 1B jellegű mozdonyt is, de ezeket, a sorozattól való kisebb eltéréseik miatt, külön típusként mutatjuk be (1.110. ábra). A MÁV II. oszt. alaptípust a MNyV 7 psz. mozdonyáról fennmaradt képpel tudjuk eredeti állapotában hitelesen bemutatni. 23 Ez a típus a MÁV első saját rendelésű tehervonati mozdonya, amelyet 1869-től kezdve tíz éven át folyamatosan szerzett be a Sigl gyártól, majd saját gépgyárától, összesen 60 darabot. Ezek első MÁV psz. csoportjai: 17-26,28-31, 37-40, 52-53, 56-69, 93-96, 101-104, 108-119, 165—170. Ezt a típust szerezte be az MNyV, az MKV, az EMGV, az MÉKV, az ATV és az MPV (BÁNYATELEP és VASAS névvel) is. A MÁV még az MNyV fennállása alatt 6 db III. oszt. gépet csere útján átvett tőle, ezek 215—217, 219—220, 222 psz.-okkal kerültek MÁV állagba. Államosítás után az MKV mozdonyok 241—269, az MNyV 860 — 876, az EMGV 1005 — 1014, az MÉKV gépei pedig 1100—1123 psz. csoporttal kerültek MÁV állagba. Az ATV I—

VI. psz. III. oszt. mozdonyait a MÁV a vonal 1880-ban történt üzletkezelésbe vételekor a 393—398 psz. csoportjába ugyan besorolta, de ezt a mozdonyokon nem tüntették fel. Az 1891. évi államosítás után ezek a mozdonyok már a MÁV második számozási rendszerének számait kapták (2147—2152). 24 A MÁV nagy emelkedésű hegyi vonalaira szerzett be ebből a típusból összesen 29 darabot. Vele párhuzamosan az EMGV is vásárolt három ilyen mozdonyt, de ezeket két éven belül eladta a MÁV-nak, ahol a 126—128 psz. csoportba nyertek besorolást. 25 Ez a típus a MÁV első saját rendelésű mellékvonali mozdonya, melyből 21 darabot szerzett be, a következő psz.-okkal: 35—36, 49—51, 54-55, 73-75, 99-100, 130-135 (Sigl) és 142-144 (MLWB). Ezt a típust magánvasutak is beszerezték, ezek államosítása után a következő számokkal kerültek a MÁV állagába: MKV: 201-204 (Sigl), DDV: 539550 (Sigl és MLWB), MÉKV: 841-849 (Sigl és MÁV Gépgyár), Thév: 5047—5050 (Weitzer). Ugyanilyen mozdonyokat szerzett még be az AKV (MÁV Gépgyár és MLWB) és az ACsEV (Lf. v. Sigl.). Megjegyzendő, hogy az Lf v. Sigl és a MÁV Gépgyár a típust Kleinféle szikrafogós kéménnyel szállította; utóbbi még egy második, kisebb gőzdómot is alkalmazott a harmadik kazánövön. 26 A V. oszt. 5001 — 5046 psz. csoportba sorolt gépek nagy részét a MÁV hosszabbított füstszekrénnyel látta el. A Thév részére az aradi Weitzer gyár 1898-ban négy db V. oszt. mozdonyt szállított, már hosszú füstszekrénnyel. A hév. MÁV kezelésbe vétele után ezek az 5047 — 5050 psz. csoportba kerültek, végül ugyancsak a 374 sor.-ba. Ilyen gépeket szállított a Weitzer gyár az ACsEV részére is. 27 A típust rövid füstszekrénnyel és hengeres kéménnyel szállították, erről ábrázolás nem ismert. Bemutatott képünk a típust már hosszabbított füstszekrénnvel. de eredeti kéménnyel mutatja. 28 A gyár később szállított mozdonyainak műszaki adatai kis mértékben eltérnek a korábbiaktól. Ezeket az adatokat a második számoszlopban közöljük. 29 A GySEV 22—24 psz. csoportú Al-n2t jellegű Elbel-rendszerű mozdonyairól eredeti kép nincs. A típust ezért a gyár által az österreichische Nordwestbahn részére szállított ugyanilyen gyári típusú mozdony képével (403 psz.) mutatjuk be. Megjegyzendő, hogy a GySEV 21 psz. Bl-n2t Elbel-rendszerű mozdonya az 1.115 ábrán bemutatott DV 4 sor. mozdonytípussal azonos. 30 A MÁV Gépgyár 1881 —1883 között 11. gyári típusából összesen 21 db B-n2t jellegű mozdonyt szállított a MÁV részére. 1884-ben a MÉKV részére is szállított 2 db ilyen jellegű mozdonyt, kissé nehezebb kivitelben (17. gyári típus). Ezek a MÉKV állagában 300 — 301 psz.-ot kaptak. À MÉKV — még államosítása előtt — eladta a két mozdonyt a Poprádvölgyi hév.-nek, ahol 1—2 psz.-ot, később KsOD X. oszt. 501—502 psz. besorolást nyertek. 31 A MÁV Gépgyár 1883-ban — kísérletként — 1 db kompaund gépezetű X. oszt. mozdonyt (15. gyári típus) szállított a MÁV-nak, ahol az