Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E nyi pályán a lokomotív». Gróf Széchenyi a Budapesti Híradóban groß Dessewffy Emillel vitatkozva a következőket mondotta: «Egyébiránt épüljön, hazudtoljanak meg a vállalkozók. Én igen fogok örülni, ha Pesten egy derék pályaudvar támadand és töltések az útnak, ha nem is a gőzkocsiknak, — de legalább a Duna kiömlései ellen fog szolgálni. Áll e napló, s a jövő kor fogja eldönteni, nekem, vagy a grófnak (Sztáray Albertnek) volt-e élesebb belátása a jövendőbe. IIa épül az út és mi egymással gőzkocsin utazunk az érintett vonalon, akkor én hódolok a grófnak; ha pedig talán mégis gyalog lennénk kénytelenek menni Visegrád felé, akkor megint én állok magasban s ezt ítélje el a jövő kor». 4 7) Sztáray Albert grófról, — ki valóban élesen látta, hogy a balparti vasút meg fog épülni, sőt néhány év múlva már a pest-váci vonaliészt már üzembe is helyezik: még a közlekedési szakemberek sem igen tudják ma már, hogy e világon létezett. Deák Ferenc 183p. december 6-án a kerületi ülésen szintén ilyen pesszimisztikusan nyilatkozott. Ugyanis szószerint a következőket mondotta : «Hanem én azt hiszem, hogy Debrecen és Pest közti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, ki velem együtt — tekintve a vasutaknak más országokbeli történetét, s hazánk ez alsó részének statisztikai és geographiai helyzetét, a fuvarnak e vidéken olcsóságát, — álomnak ne tartaná azt, hogy itt valaha vasút létezhessen; ha pedig mégis találkoznék olyan, aki ezt hiszi, nem bánom, aludja tovább édes álmát, sőt adja Isten ,hogy az én éberségem legyen álom, — aki ezt nem hiszem, az ő álma pedig valósuljon , 4 8) Úgy gróf Széchenyi, mint a (haza bölcse» elszámították magukat. Mert a középponti vasút vonala, amit Széchenyi is és Deák is lehetetlennek tartolt, mégiscsak megépült. De az is igaz, hogy UH mann Móricnak a Debrecenig való megépítéshez már semmi köze sem volt. Az eddig megírt vasútügy történetek nem igen írták meg, hogy szitányi Ullmann Móric, — még mielőtt az általa kezdeményezett és részben megépített legelső gőzüzemű vasútvonal Pest-Vác között üzembehelyeztetett volna, — lemondott még igazgatósági tagságáról is. Az is tény, hogy nem jószántából mondott le. Volt elég oka rá. A visszaélések és szabálytalanságatá egész garmadája és saját diktatúrája buktatta meg. Hiába volt a részvényes társaság nagy bizalma és a «Vaspálya körül szerzett kitűnő érdemei»-nek elismerése, sőt «állandó igazgatónak» való kikiáltása: az 4 V) Fenyvessv Adolf: Az első magyar vasút» M. Tud. Akad. 1883.86.1. 4 S) Kónyi Manó: «Deák Ferenc beszédei» (182!) 1841) c. könyv I. köt. 412. 1. 74
