Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

DUNA-JOBBPARTI VASÚT i8/|6. május 17-én megtartott közgyűlésen megválasztását visszautasította és már csak kívülről nézte a részvényekre Zichy Ferenc gróf indítványára rányomtatott sivár szépségtapaszt: «Ullmann Móricz által alapítva,» 4 9) Ullmann Pest várossal, saját mérnökeivel és munkásaival vivott ádáz küzdelmébe belefáradt és csupán mint «érdeklődő» idegen nézte az általa tervezett pályát, melyből építés közben, — az ő tudtával, avagy tudta nélkül, rokonsága kispórolta minden beletartozó harmadik talpfát. Nézte az átereszeket, melyeket bár Zimpel Károly tervei szerint igen erősnek, kettősvágány későbbi megépíthetése céljára terveztek, szemlátomást gyen­gére «sikerültek». 5 0) Elmehetett végül megnézni a magyar és lengyel végekről ideszakadt szegény tót és rutén munkások kidűlt fejl'áit is, kiknek korai halála annak a társaságnak lelkén Száradt, akik e nehéz munka elvégzése után, még az emberi létet és a legminimálisabb egészségügyi szolgálatot sem tudták a legelső vasutat építő munkások részére biztosítani. A balparti és jobbparti vasútlétesítő társaságok miatt az egész ország összeveszett. Minthogy az ország többsége Széchenyi javaslata ellenére a Duna balpartján létesítendő vasút mellé állt, a balparti vasúttársaság fel­ajánlotta a versengés elkerülése céljából a Sina-csoportnak, a betársulás lehetőségét. Természetesen Sináék erről hallani sem akartak, mondván: «/Ír engedélyi mi kaptulc előbb.» Bécsben és Budán mindent elkövettek, bogy a szembenálló két harcos vasútépítő társaságot összebékítsék, de hiába! A magyar udvari kancel­lária már kérdést intézett a császári és királyi általános kamarához: «vájjon egyáltalán helyes-e a Duna mentén egyszerre két pályát építeni?» Hát ez biz', ez fogas kérdés volt. Amig az udvari kamara törte a fejét a helyes válaszon: 184i-ben Ausztriában kirobbant a pénzválság. Meg­bukott a kormány is. Az új kormány programmjában a beígért trieszti vonal vezetését, már Magyarország kikerülésével jelölte ki. Erre megingott a bécs-győri (Sina) csoportba vetett bizalom. A pénzválság következtében az Osztrák Nemzeti Bank a hitelt meg­vonta ás így a győri vonalnál érdekelt bankházak és vállalatok sorra összeomlottak. Sina az 1842. julius 18-án Bécsben tartotta rendkívüli közgyűlésen már bejelentette, hogy felhagy a jobbparti vasút építésével. 5 1) Döbbenetes Itlt. F. 31. P. 59. 18198 sz. és a középponti vasúttársaság 1846. év május 17-én Pozsonyban tartott közgy. jkve. Kecskés Károlv építészeti ig. s. «Technikai nyilatkozata» F. 31. P. 82. 3 l) M. K. Orsz. 'Levéltár HU. F. 31. P. 5. 3340/1842 F. 31. 1'. 23. 3511/1812. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom