Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E Ferencet (a későbbi miniszter édesatyját), ki mellé az ugyancsak vele dolgozó Lechner Gyula, Reitter Ferenc, Rauschmann Gusztáv és Perleberg Gusztáv mérnököket rendelték. A vasútat 183g. évben kezdték építeni. — A /ig.5 kilóméter hosszú vonal építését 18

AG. májusában fejezték be. Június 3-án nyitottá]c meg. Még ez év október végére Szeredig is meghosszabbították és november elsején azt is megnyitották. —- Már eredetileg úgy építették, hogy később gőzüzeműre át lehessen alakítani. 1872. október 10-én futott rajta az utolsó lóvonat. Ez után már gőzüzemüvé alakították át. — Érdekes feljegyzés, hogy huszonöt esztendőn keresztül mindig reménykedtek, hogy majd csak megjavul a forgalom a lóvasúton. De hiába. Amikor elhatározták, hogy átalakítják gőzüzemüre, akkor, íme: a lóvasút fellendült és elérték üzletileg azt a forgalmat, amire a vasút létesítésekor számításukat alapították. A lóvasút személyzetét átvette a gőzüzemű vasút. Duna-jobbparti vasút. Még mielőtt az első vasúti törvény szentesítést nyert volna, már i836. február 2 0-án'

1

5) báró Sina György görög származású dúsgazdag pesti és bécsi bankár előmunkálati engedélyt kért és kapott a magyar udvari kancelláriától, egy Bécsből Győrbe és ugyancsak Bécsből, de Sopronon át, — Győrbe vezető vasútvonal tanulmányozására Sína megbízta Schönerer Mátyás mérnököt, hogy terepszemlét tartson a készítendő vasútvonal céljából. A nevezett mérnök el is készítette a tervrajzot és az előmunkálati engedélytől számított egy év múlva: 1837. február 27-én már Sina báró vasútépítési engedélyt kért V. Ferdinánd királytól. Az építési engedélyt 1837. december 19-én a király jóváhagyta*) és i838. január 2-án már kézbesítették is ezt Sina bárónak. i838. április 2-án a magyar és osztrák lapokban már meg is jelent március 20-áról keltezve Sina felhívása a részvényjegyzésre. Sina Ígéretet tett még arra is, hogy a győri vonalat, — egyrészről Budáig, — másrészről Triesztig meg fogja hosszabbítani. Erre a szép Ígéretre Buda fővárosunk: báró Sina Györgyöt kitörő lelkesedéssel díszpolgárrá választotta.

4

6) 4í

>) Fenyvessy Adolf: «Az első magyar vasút». Bp. M. Tud. Akad. 1883. 53. 1. 4

6) Ugyanolt 54. 1. 72