Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

V. RÉSZ. A vasuti tisztképzés

KÁDÁR GUSZTÁV 1879. tavaszán végezte a m. kir. József műegyetemet, később a rendszeresített mérnöki szigorlatokat letéve 1897. március 18-án mérnöki oklevelet nyert. 1879. július 30-tól 1880. szeptember 16-ig mint a kömunka- és közlekedési minisztérium alá tartozó vasúti és hajózási főfelügyelőség keretében, állami vasutak tervezésére és építésére szervezett kirendeltség tagja, a pest-zimonyi vasút nyomjelzésénél és megtervezésénél; 1880. szeptember 16-tól 1883. április 30-ig pedig ugyanezen vasút építésénél, mint a Cortanovcei alagút és a hozzátartozó 5 km. hosszú nehézjellegű vonalrész szakasz mérnöke működött (a monarchia legnehezebb két alagút ja a lupkovi és cortanovcei volt). 1883. március 30-tól 1895. szeptember l-ig a m. kir. államvasutak kötelékében, mint építésvezető mérnök megépítette az „Északi főműhely"-t Budapesten (ez volt a máv. első nagyméretű lokomotív és kocsijavító műhelye) talajvízben való nehéz alapozásokkal. — A keleti p. u. — kőbányai és keleti p. u. ferencvárosi vonalak pályaszínbeni keresztezésének megszüntetését; továbbá a keleti p. u. — rákosi, keleti p. u.—ferencvárosi és kőbánya-hizlalda-ferencvárosi vonalhálózat teljes átépítését, kettős vágányra való kibővítését; (felső) Rákos, Kőbánya és Ferencváros állomások nagyarányú bővítését, valamint (felső) Rákos állomás rendezőpályaudvarát tervezte és sűrű forgalom alatt igen nagy nehézségek leküzdésével megépítette. A Józsefváros állomás végén lévő hajtsárúti útátjáró helyén 9 vágány részére aluljárót tervezett és a legsűrűbb forgalom alatt megépíttette. Kőbánya (felső) p. u. Keleti p. u. felöli végénél levő osztrákmagyar államvasút vágányai áthidalásának, a temetővasút vágányai részére egy nyílással való bővítését tervezte, s azt sűrű forgalom alatt táróban való alapozással megépítette. A Kőbánya (felső) p. u. Rákos állomás felöli végén lévő Fehéruti aluljárót tervezte és forgalom alatt megépítette. Az Északi Főműhely munkásai részére létesített munkás lakóház telepet tervezte és megépítette. 1895. szeptember 1-től 1905. december 23-ig a kereskedelmi minisztériumban, mint műszaki tanácsos ah. érd. vasutak, továbbá a budapesti közúti és a vidéki városi vasútvonal hálózatok, nemkülönben bányavasutak és drótkötélpályák terveinek megvizsgálását, nyomvizsgálatait és építésük felügyeletét, valamint felülvizsgálatait végezte; nevezetesebbek: a budapesti lóvasút villamosítása; a nagykárolymátészalka-csapi, pápa-bánhidai, az ipolyság-korponai, a breznóbányavereskői h. é. vasutak; a vajdahunyadi-gyalári bányavasutak (a leg647