Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

V. RÉSZ. A vasuti tisztképzés

A MAGYAR VASUTASSÄG OKNZOMOZÓ TÖRTÉNELME nehezebb hegyipályák egyike 2 km. alagúttal és a viaduktok egész sorozatával); a 26 km. hosszú mezőtelegd-dernai drótkötélpálya. Németországban, Angliában és Franciaországban hivatalos tanulmányuti, kongresszusi és kiállítási kiküldetések. 1905. december 23-tól 1912. szeptember 30-ig, mint a m. kir. államvasutak igazgatóságánál a pályafenntartási szakosztály főnöke tanulmányozta a 18,000 km. hálózat állapotát, megállapította a bajokat és hiányokat, tervet és memorandumot készített a pályahálózat rekonstruálásáról (a fővonalaknak góliát felépítménnyel való ellátásáról és a hidak kicserélése, illetve megerősítésével), s midőn erre az előirányzott 180 millió arany korona hitelt megkapta az első évben 250 km. hosszú vonal átépítésével megindította a rekonstrukció nagy munkáját. A túlfeszített munkában elhanyagolt köszvénye és majdnem végzetessé vált nagyméretű tüdővérzésben előtört érelmeszesedése úgyszólván máról-holnapra letörték egészségét, s 1912. szeptember 30-ával nyugdíjba vonult. Mint nyugdíjas, 1914. május 4-óta, a budapesti kir. törvényszéknek állandó hites szakértője lett, út, vasút, és alagút építési és fentartási, továbbá hegycsúszamlási, vízmentesítési és kisajátítási ügyekben (sajnos az utóbbi években csak igen ritkán kapott megbízást a vasútépítések szünetelése miatt). Fiatalabb éveiben intenzíbb műszaki irodalmi tevékenységet lejtett ki, sok értekezést írt, sok előadást tartott a Mérnök és Építész Egyletben. 1906. május 17-től 1921. szeptember 5-ig a Vasúti tisztképző tanfolyamon a „Vasúti technologia" tanára volt s 1912-ben „Vasúti építmények és berendezések címmel tankönyvet írt 28 nyomtatott ív terjedelemmel. Jelenleg a győr-veszprém-dombóvári h. é. vasút r. t. elnöke. Kevesen tudják, hogy Kádár Gusztáv érdeme az, hogy az Erzsébet hídon villamoskocsik járnak. Ugyanis az Erzsébet hidat eredetileg Czekelius Aurél, villamossínek nélkül gyengébb szerkezetűre tervezte. Kádár Gusztáv műszaki tanácsos, referens volt a kereskedelmi minisztériumban. Lement Láng Lajos miniszterhez és előadta, hogy a híd engedélyezése előtt vegye fontolóra, hogy ez a híd villamos közlekedés nélkül csak félértékű lesz és hogy 10—20 év múlva már arra nem fognak emlékezni, hogy ki volt az ügynek a referense, de arra egész biztosan, hogy ki volt a miniszter? Láng miniszter azt válaszolta, hogy itt semmit sem tehet, mert 648