Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME. A kiválasztott 2 5 vasutas fel is ment az üzletvezetőség első emeletére és Baumgartner üzletvezetőhelyettestől kérték el hivatali szobáját a tárgyalás.' céljaira. Átengedte. A 2 5-ös bizottság rövidesen összeállította a következő vasutaskívánságokat: 1. Mondjon le a tanácskormány. 2. A vasutasok közül senki sem vonul be. 3. A legjobb élelmezést adják a vasutasoknalc. h. Olyan pénzzel fizessék a vasutasokat, melyet mindenki elfogad. 5. A sztrájkból senkinek semmi bántódása ne legyen. 6. A szombathelyi ügy megvizsgálására egy szűkebb bizottság men­jen ki. Most felmerült a kérdés, hogy a most megszövegezett vasutaskíván­ságok átadására, melyet a szovjetházban (a mai Hungária-szálló) kell átadni a népbiztosoknak, ki vállalkozik? Az első 5 vasutas, aki erre az elég; veszélyesnek mondható közvetítésre vállalkozott: dr. Karsa Eörs, Miklós Antal, dr. Wagner Gyula, Kerekes Mihály és Kvatkovszky Elemér volt. De nyomban megalakult a második 5-ös bizottság is, arra az esetre, ha az első 5-ös bizottságot letartóztatnák, a második 5-ös bizottság foly­tatja tovább a megkezdett munkát. E tárgyalás idején érkezett Szabó postatiszt és fivére. Rákos rend. p. u. szolgálatot teljesítő távírász, kiknek a postások ellenforradalmi megmozdulását és a vasutasokhoz leendő csatlakozását bízták gondjaira. Innen indult el Böhm hivatalnok, Kovácsi Elemér és a két Szaóó-fivér a postások mai, Szt. Domonkos-utcában lévő helyiségébe, akikhez az utcán Lendvay nevű vasutas is csatlakozott. A pos­tások gyűlése, melyen Rákos nevű politikai megbízott vitte a szót, nagyon kommunista-ízű volt, s így az odaérkező 5 ellenforradalmárnak jól fel­fogott érdekükben rövidesen távozniok kellett. Lent az udvaron még arról tanácskoztak ,nem volna-e jó megvárni a gyűlés végét és a hazafiasabb érzelmű postásokat egyénenként tájékoztatni a vasutasmegmozdulásról. En­nek a néhány percnyi veszteglésnek megadták az árát, mert amikor mégiisi útra indultak, az A ró na-út sarkán az utánuk szaladó vörös katonák el­érték őket és mint ellenforradalmárokat, a Zrinyi-utcai rendőrségre kísér­ték. Szabó postatisztet 11\ napig, a többit 2—3 napig fogságban tartották. Amíg a 2 5-ös bizottság az Üv.-helyettes szobájában a kívánságokat szövegezte, azalatt a vasutasok szónokoltak az udvaron és énekelték a Himnuszt. Sőt Vlmik Mihály ezalatt leadatta a 9. sz. vasúti jelzés szövegét (minden vonatot meg kell állítani) és, hogy «kitört a vasutas-sztrájk». Zipszer János valahonnan egy autót rendelt telefonon. A 113. sz. autó rövidesen az üzletvezetőségi épület előtt állott. A bizottság beleült és a szovjetházba hajtatott. Az odamenetnél dr. Karsa Eörs a soffőr mellé került. Ennek azért van jelentősége, mert a kocsi belsejében helyet foglaló Miklós, dr. Wagner, Kerekes és Kvatkovszky tárgyaltak menetközben és az első pon tot, vagyis «Mondjon le a tanácskormány» törölték és erről dr. Karsa Eörs nem tudott. A szovjetházba érve, Kán Bélát, Landler Jenőt és Szántó Bélát keresték. Mintegy 10 percig várakoztatták őket. A vasutasság izgatott hangulatára való tekintettel az 5-ös bizottság kérte, hogy azonnal fogadják őket, ami meg is történt. Kerekes Mihály (későbbi nemzetgyűlési képviselő) 520

Next

/
Oldalképek
Tartalom