Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig
DR. KARSA EŐRS, KUN BÉLA LEMONDÁSÁT KÖVETELTE kezdte a beszédet. A kocsi belsejében folyt tárgyalás úgy látszik szordinót tett Kerekes egyébként éles tónusára, úgy, hogy dr. Karsa Eörs lagymatagnak találta Kerekes beszédét és átvette a szót. Mindjárt a Kán-kormány lemondását hozta szóba, mire a háta mögött lévő bizottsági tagok rángatni kezdték a kabátját és óvatosan lökdösték. Karsa kijelentette a népbiztosoknak, hogy ha biztosítják a sértetlenségét a bizottságnak, akkor ő őszintén fel fogja tárni a helyzetet. Ezt megkapta és hozzákezdett a beszédhez. Előadta,, hogy a vasutasok fel vannak háborodva a szombathelyi vasutas kollégádtat ért brutalitások miatt és kijelentette, hogy a Vasutasok az egész országban szolidárisak a szombathelyiekkel. Ezenkívül nagy az elkeseredés a fehér pénz értékhiánya mmtt. Az élelmezés is lehetetlenül rossz, úgy, hogy a szó szoros értelmében éheznek a vasutasok. Aki ruháért, cipőért, vagy más értékért tud is a vidéken valami élelmiszert beszerezni, azt hazahozni nem tudja, mert a vörös katonák útltözben elszedik a vasutasoktól. Majd megkérdezte Landler népbiztostól, hogy milyen garanciát tud nyújtani a felsorolt sérelmek orvoslására, mert most már bejelentheti azt is, hogy még mielőtt idejöttek, az egész ország területére leadták a sztrájkot kimondó táviratot. Landler és Szántó láthatóan megdöbbenve hallgatták Karsa beszédét, sőt a megdöbbenés még fokozódott, amikor egy táviratot adott át e pillanatban az ottani kezelőnő, melyben ez állott: A vasutasok nemcsak sztrájkolnák, de már az élelmiszereket is kiszedik a kocsikból. Aláírás: Stromfeld, vezérkari főnök. Landler, ki eddig szivarral szájában hallgatta Karsa beszédét, hirtelen fölkelt, és látható idegességgel megigérte, hogy 8—10 napon belül a vasutasok élelmezését föltétlenül megjavítja. Most pedig jelöljenek ki maguk közül 3 embert, akikkel ő hajlandó autón még aznap este Szombathelyre lemenni, hogy ott megvizsgálja az esetet. I)e kérte az 5-ös bizottság tagjait, hogy a sztrájkot azonnal szereljék le, mert Budapest éhenpusztul. Az 5-ös bizottság sietett kijelenteni, hogy nekik erre nézve semmiféle fölhatalmazásuk nincsen, hanem majd a népbiztosok Ígéreteit a 3 5-ös bizottság elé terjesztik és majd az log határozni, hogy sztrájkolnak-e tovább a vasutasok, vagy nem. Egyben kérték Landlert, hogy a 2 5-ös bizottság érvényét ismerje el írásban, mely bizottság addig marad min ködésben, míg ezek a kívánságok teljesedésbe nem mennek. Mindent megadtak. Mindent megígértek. Az autón visszatérő 5-ös bizottság két részre szakadt. Az első autóban Miklós, dr. Karsa és Kerekes, a másodikban ,mely az elsőt mintegy 4—5oo méter távolságban követte, dr. Wagner és Iívatkovszky ült. Amikor az első autó a Rákóczi-út végére ért, már a Baross-tér körül volt zárva vörös katonasággal. Ugyanis addig, amíg az 5-ös bizottság a szovjetházban tárgyalt, Pallós Alfréd ellenőr, Rikker Géza irodakezelő értesítették Sellő Miksa felügyelőt, (ki az akkor már elűzött MÁV. üzletvezető helyén a hatalmat bitorolta), ki azonnal kivezényelte a Keleti p. u. műszaki kocsihivatalának fegyveres vörös munkásosztagát és erősítésként a Batthyány-palotából terroristákat és kértek, s ezzel vonták a kordont a Baross-téren. 521