Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

ELŐZMÉNYEK Pesten a Pálffv-tér és a Fő-utca sarkán lévő kis templomban ment végbe. (Mansfeld egykorú metszetén láthatjuk a királydombon a papság és a főurakkal körülvett I. Ferenc királyt, amint az esküt mondja.) I. Ferenc király uralkodása kezdetén, a nyugatról ideszivárgott szabadelvű gondolkozás, aggodalommal töltötte el a bécsi udvart és ez a félelem: politikai rendszer-változást hozott. Már az 1790/9i-iki országgyűlést a «szabadgondolkozók elárasztották különféle reform-tervekkel. Ezek II. Lipót királyt nem aggasztották. I)e már I. Ferenc mindenható főminiszterét, Metternich Kelement, figyelmessé tették Martinovich eszméire. Nemsokára a szabadgondolkozókat perbefogták és 1795. május 20-án Martinovicb-ot és társait (Laczkovics János huszárkapitányt, Sigrai Jakab grólöt, Hajnóczy József volt szerémi alispánt és Szentmarjay Ferenc politikust) a Vérmezőn lefejezték. — A vádképviselője Németh János volt. — A francia forradalom és rémuralom intőpélda volt Bécsben. Kérlelhetetlen szigorúsággal figyeltek minden irodalmi megmozdulásra. Sokat börtönre vetettek, sokat halálra ítéltek. Három neves írónkat: Kazinczyt, Verseghyt és Szentjóbit is halálra ítélték, de I. Ferenc a halálos Ítéletüket börtönbüntetésre változtatta át. A fiatal Szolárcsik Sándor a börtönben egy «szabadság-fát» rajzolt a falra, melynek törzsén Martinovich feje volt látható, ezért őt és börtöntársát, őz Pált, ki Kazinczy szerint «egyilze volt a legjobb fejeknek az országban», kiről Ürményi József állítólag azt mondta: «megérdemelné, hogy székemben üljön», kivégezték.

2

1) Magyarország nádorává ebben az évben nevezte ki I. Ferenc 20 éves testvéröccsét: József-et, ki minden idők legnagyobb nádora lett. Az osztrák főhercegből olyan magyar ember vált, kinek áldásos működését köteteken keresztül lehetne ismertetni és méltatni. Budapest és az ország kegyelete hatalmas bronz szoborban hódol nagy jótevőjének. A magyar vasútügy, az ő lángelméjének sokat köszönhet. A magyarok rajongásig szerették. (Arcképét és életrajzát 1. 116. oldalon.) A II. Lipót király által szentesített ama törvény, hogy három évenkint országgyűlés hívandó egybe, a közbejött háborúk miatt elmaradt. Minthogy a poroszok, spanyolok és portugálok a francia konventtel békét kötöttek és így a franciaellenes szövetségből kiléptek, — Ausztria Anglia — Németország egy része és Savója érdekében, a magyar csapatok vére hullott külföldön. ötvenezer újonc, tízezer ló, húszezer ökör, kétmillió-négyszázezer mérő gabona és három-millió-hétszázhatvanezer mérő magvar zab kellett, s 2

1) Szilágyi Vitt. köt. Marczali Henrik: «A magvar nemzet története» 562. 1. 3* 35