Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME vasutasokat, Magyarország leghűbb fiait megajándékozni akarja? A mai korrumpált rendszer következtében amúgy is elhatalmasodott önkény mellett az eddiginél a nagyobb igazságtalanságoknak akarja őket kiszolgáltatni? Szolgálati pragmatika nélkül?Ltidmgh Gyuláknak, akiknek a szarvasvadászatokon kívül legfőbb virtusa az, hogy már ma is kereszfiakkal, barátnőik gyermekeivel tölti be a legjobb állásokat és az érdemeket ezek javára kegyetlenül mellőzik? Avagy StetináJc-nak, Kiss Jánosoknak, kik magas állásaik magasztos feladatival egyátalán nincsenek tisztában, kik ártatlanul üldözik a nekik ellenszenves, avagy ellenszenvesnek tetsző alakokat s jaj, ezerszer jaj azoknak, akik ezeknek a hatalmasságoknak az érzékeny hiúságát talán egy keményebb szóval, avagy, uram bocsáss'! egy az igazságnak minden tekintetben megfelelő, a nagy nyilvánosságnak szánt nyilatkozattal megsérteni merészelték: — Leitner Uzoroknak és más apróbb basáknak, akik mint három évtized nevelte rossz rendszer kreatúrái, vakon szegődnek a mai előrehaladott viszonyok közé már egyáltalán nem illő önkény szolgálatába?*) Miniszter úr! Midőn ön ezeket a jogtalanságokat törvényjavaslatba foglalta, abban a percben elvesztette azt a nimbust, mely önt a vasutasok szemében környékezte. Azok előtt a vasutasok előtt, akik önben eleddig mentőangyalukat vélték látni s akik ma arra a tudatra ébrednek, hogy nincs nagyobb rosszakarójuk, mint miniszter úr. Avagy lehet nagyobb kegyetlenséget elkövetni annál, mint amitől ez a törvényjavaslat egyebek közt a lakbérhelyek declassifikációjával is végbevitt? „Az emlékiratok legnagyobb súlyt helyezték a lakbérek emelésére. De hogy is ne? Ma már se Budapesten, se a vidéki helyek bármelyikén a magyar kir. államvasutak illetményszabályzatában foglalt lakpénzek ellenében, melyek 30—35 év előtt állapíttattak meg, megfelelő lakást kapni nem lehet. A korpótlékot, amit ez a szerencsétlen fizetésrendezés a vasutasoknak hozni fog, azt egyszerűen koporsófödélnek nevezhetnők el. Aki az alsó rangfokozatokban a kórpótlékot kapja meg az előléptetés helyett, annak a vasúti pályafutására ki van mondva a szentencia, az mehet temetkezni: abból az ambíciót kiölték. A soron kivüli előléptetés törvényesítése pedig az eddigi suba alatt elkövetett *) Leitner Uzor zágrábi üzletvezetőt 1904. április elején elvonták a zágrábi üv. vezetésétől és Pulszky Garibaldit nevezték ki zágrábi üzletvezetővé. 394