Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

7. FEJEZET. Baross Gábor élete, kora és rendszere. — A keleti p. u. a Baross szoborral. — Lukács Béla Máv elnök, kereskedelmi államtitkár, majd kereskedelmi miniszter. — Az 1884. évi szolgálat és illetményszabályzat sérelmes megreformálása 1887. április 1-től.— Az 1889. évi 33. Hivatalos Lap. — A vasutasok helyzete a 80-as évek végén. — Vasúti összeütközés Halason. — Régi vasúti stilus. BELLUSI BAROSS GÁBOR valóságos belső titkos tanácsos, 1886. december 29-től közmunka- és közlekedési, 1889 június 16-tól kereskedelemügyi m. kir miniszter. y J

L lig van ember ebben az országban, aki még nem látta Baross Gábor szobrát. Ott áll a Keleti pályaudvar előtt hatalmas érc-szobra. Az előtte nyüzsgő-forgó néptömegből gyakran ki-kiválik néhány Pestre érkező utas és föltekint rá. Ki volt Baross Gábor? A legérdekesebb magyar kereskedelmi miniszter, ki valaha itt élt. Kinek neve fogalommá vált az idők folyamán. Kinek nevét sem kell már említeni, elég ha csak annyit mondunk: „vasminiszter" és mindenki Baross Gábort érti alatta. Még negyvennégy éves sem volt, amikor tragikus hirtelenséggel elragadta tőlünk a halál. És már akkor hat év óta miniszter, két legnagyobb kitüntetés birtokosa és vitéze, Őfelsége valóságos belső titkos ranácsosa volt. Ezt a tüneményes karriert kisérjük figyelemmel. A mai ember számára annyi újat tartalmaz Baross életművészete, hogy ennek megismerése után, egész természetesnek találjuk a csodálatos pálya21* 323