Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

BÁNRÉVE-NÁDASDI ÉS DUNA-DRÁVAI VASÚT BÁNRÉVE-NÁDASDI VASÚT Székhely : Rima-brezó. Cég : Bánréve-nádasdi vasúttársaság. Eng.: 1870. évi XXXII. és 1876. évi X. törv. cikk által. A rimamurányvölgyi vasmű egylet az 1868: XLIX. tc. és az 1870: XXXII. tc.-kel engedélyt kapott, hogy a Máv. bánrévi állomásáról Centeren, Ózdon és Arlón át Nádasára, valamint a Center és Ózd községektől a centeri és karni kőszénbányaművekhez gőzüzemű vasútat létesítsen. A társulatnak az ózdi-nádasdi hengergyár üzeméhez szüksége volt kőszénre, igy elhatározta, hogy a tulajdonát képező Bánszállási kőszénbányatelep tárnáig szárnyvonalat épít. Ez utóbbit 1879. május 5-én helyezték üzembe. A társaság két év múlva feloszlott és a rimamuránysalgótarjáni részvénytársaság vette át. A kereskedelmi kormánnyal kötött szerződés alapján a bánréve-ózdi és a center-bánszállási vonalat rendes nyomtávú vasúttá alakították és a Máv. hálózatba olvasztották. A vasút többi része, mint keskenyvágányú vasút a társaság kezelésében maradt, Bánréve—Ózd között 11 km. megnyílt 1872. november 1. Ózd—Nádasd között 16 km. megnyílt 1873. március 10. Igazgatóság. Elnök: Fáy Gusztáv. Alelnök: Belházy János. Igazgatósági tagok: Stiff Károly, Miklovits Ferencz, Szabó György, Návay Gyula. Felügyelő bizottság: Okolicsányi Gáspár, Mihalik Dezső, Lukrics Antal. Üzletvezetőség. I. Általános igazgatási szolgálat. Főfelügyelő: Návay Gyula. Számvevő: Boczkó Dániel. Pénztárnok: Terray István. Pályafőnök: Benkár Pál. II. Forgalmi és kereskedelmi szolgálat. Állámási főnökök: Vilt Vilmos, Matyasovszky János, Kotzmann Pál, Lukovits István. Üzleti hivatalnok: Mersits Ignácz. Üzlet-gyakornok: Rózsay Miksa. Fütőházi főnök: Breuer Mihály. BÁTTASZÉK-DOMBOVÁR-ZÁKÁNYI (DUNA-DRÁVAI) VASÚT Székhely : Budapest Sugárút 82. Cég : Báttaszék-dombovár-zákányi (dunai-drávai) vasút. Eng. : 1870. évi XXXIII. t. cikk által. A Duna és Dráva közötti összekötést először Somsich Miklós és érdektársai 1868. ápril. 2-án kapott előmunkálati engedély alapján akarták megvalósítani Dombovártól Kaposváron át Zákányig, másfelől Tolna és Szekszárd felé a Dunáig vagy Székesfehérvárig vezetendő gőzmozdonyú vasút megépítésével. A Duna és Dráva közötti vasút ügyben 1869. május 11-én egy másik pénzcsoport, névszerint: Pongrácz testvérek is kap299