Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

MOHÁCS-PÉCSI ÉS DÉLI VASÚT az egyezmény felmondása, valamint a tarifa ügyében is megállapodtak. A pálya pécs-üszögi részének építését 1854. dec. 1-én befejezték és 3 nap múlva átadták a forgalomnak. A továbbépítés nehézségekbe ütközött. 1855. augusztus 1-én átvette az építést a társaság. A kedvezőtlen egészségi viszonyok, új irányban való nyomjelzés sok pénzt emésztett föl és előrenemlátott kiadást eredményezett. Mohácsig 1857. május 1-én készült el és másnap 2-án szénszállításra az egész vonal megnyílt. Személyforgalomra 1859. április 24-én nyitották meg. Építési költség: 5.929.943 frt. 49 krajcár, vonalhossz 55 km. Üszög-Tárna és Üszög-Szabolcs szárnyvonalak 1873. aug. 16-án nyíltak meg, összesen 13 km. hosszban. Egész vonal 69 km. Üzletvezető: Kellemffy Károly. Üzleti felügyelő: Schnaidt Károly. Főmérnök: Dietz Dániel. Felügyelőségi segéd: Ránde János. Üzleti mérnök: Zeis József. Ellenőrségi főnök: Hoffmann Gusztáv. Ellenőrök: Ehnn József, Habler Rudolf, Kodal Rudolf, Wiener József. Kiadó és irattárnok: Zsolnay János. Anyag-számvizsgáló: Fessel Ferdinand. Kocsi-leszámítóló hivatalnok: Häuser János. Pénztári hivatalnok: Jansen Severin. Hivatalnok: Tomanek Adolf. A bécsi központi leszámítoló hivatalnál: Hoff mann Rudolf, Klimm Ferencz. Vonalszolgálat. Üszög. Főnök: Rihmer Cornél.Forgalmi hivatalnokok: Farkas János, Marjánovits János. Kiadó: Knöbl János. Műhely-főnök: Port Tivadar. Műhely-tiszt: Merriczky Dániel. Művezető: Bohuschka Rajmund. Anyagkezelő: Dobrozemszky Mátyás. Kőszén-tárnai állomás. Főnök: Lewara János. Hivatalnok: Schmidt József. Szabolcs. Főnök: Szykora Ferdinand. Atta. Főnök: Földes Sándor. Villány. Főnök: Pröckl Ignácz. Forgalmi hivatalnok: Karner János. Kiadó: Könnemann Frigyes, Lajos János, Hegyi József. N.-Bólly. Főnök: Tomesko Rajmund. Mohács: Főnök: Börsön Kálmán. Kiadó: Schreier János. Hivatalnok: Sperl Máton, Szedlák Antal, Hrabowszky Lajos. CS. KIR. SZAB. DÉLI VASÚT. Székhely: Béos. Déli vaspályaudvar. A vasút története. A cs. kir. szab. déli vasúttársulat több önálló vasút egyesítéséből keletkezett. A vállalat alapvonala az egykori bécs-gloggnitzi vasút volt, melyet eredetileg báró Sina Győrig, sőt Budáig tervezett, de a vasút építésével 1842. július 18-án felhagyott. (1. 75. old.) A Sopron-Katzelsdorf közötti rész ( 1. 154. old. 5. tétel.) 1847. aug. 20-án megnyílt, erről azonban a m. kir. helytartótanács csak 3 hó múlva kerülő úton értesült (1. a 135. old.) A pálya Triesztig való kiépítését az államkormány határozta el és három szakaszban (bécs-gráci 1842—1844, grác-cilli-i 1843—1846 és cilli-trieszti 1845—1849 szeptember 15) évben. Laibachig el is készült. A vállalat címe: „cs. k. déli államvaspályák üzleti vállalata" lett. 1851. 265