Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME a Ferencz József-rend-lovagja. Segéd-mérnökök: Purgli Ferencz, Fischer Mór. Mérnök-gyakornok: Hajós Gyula. A horvát-szlavon vasutak építésénél. Mérnökök: Stankovits Miklós, Fletzer Ignácz. Segéd-mérnökök: Eisenthal Ambrus, br. Zornberg Károly, Gervay Ödön. Mérnök-gyakornokok: Szily Jenő, Trosztler Vilmos. A magyar nyelv a m. állam vasúton. (Egykorú közlemény.*) Lapunk egyik barátja írja nekünk a következő épületes dolgot: Néhány nappal ezelőtt teendőm volt Zágrábban. Ezen utazásomra a magy. államvasutak zákány-zágrábi vonalát használtam. Velem egy coupéban ült Csorba I. igen tekintélyes kaposvári ügyvéd. Egyszerre csak bejön a kalauz, kéri a jegyeket horvát nyelven, és szemtelenül a szemünk közé nevetett, amint én magyarul akartam vele beszélni, s németül válaszolt annyit, hogy „nix ungarisch". Figyelmeztetésemre, vájjon nem tudja-e, hogy a magyarországi vasutaknál, de főkép az „államvasutaknál" a magyar nyelvet birnia kell minden alkalmazottnak, nevetve azt felete: „Vonalunkon alig talál az úr magyar embert, mert ha ide jön is egy, üzletvezetőnk Csermák, ki maga sem tud egy árva szót se magyarul, gondoskodik, hogy menél előbb „elboxirozza", s helyébe egy gyökeres horvátot tegyen, amit aztán Tolnai úr is helyben hagy. Kívánatomra még több visszaélést is elbeszélt volna de nekünk már ez is elég volt és szívem fájt, hogy saját vasutainkon is háttérbe szorítják nyelvünket. Felhíjuk Tolnay Lajos úrnak, az államvasutak igazgatójának figyelmét e dolgokra, s addig is reméljük, hogy ezek nem az ő tudtával történnek, mint amaz érdekes horvát konduktor úr állította. MOHÁCS-PÉCSI VASÚT. Tulajdonos a cs. k. szab. Duuagőzhajőzási társasáfj. A központi igazgatást a cs. k. szab. Dunagőzhajózási társaság bécsi igazgatóság látja el. Az üzletvezetőség székhelye : Pécs. Eng : az 1853. évi július hó 20-án kelt egyezmény által. A vasút története. A mohács-pécsi vasút létesítését 1852. évben az államkormány határozta el. Az építést is megkezdte. Befejezni azonban a pénzügyi nehézségek miatt nem tudta volna, így készséggel segítette elő a cs. kir. szabadalmazott dunagőzhalyózási társaság egyességi számdékának megvalósulását. Őfelsége 1853. július 8-án adta ki legfelsőbb hozzájárulását ahhoz, hogy az állomkormány a társaság költségére megépíthesse Mohácstól Pécsen át a dunagőzhajózási társaság ottani és még megjelölendő szénbányáihoz (Pécsvártól a kőszénbányáig) vezető vasutvonalakat. A közgyűlés határozata után 1853. július 20. kelt egyezményt meg is kötötték. Az egyezmény szerint az építési költség fejében, 45 éven át, a társaságot illetik a bevételek és ez idő alatt a társaság tartja üzemben. Az átépítés és *) „Vasút" 1879. augusztus 31. sz. 264J