A 6. harangtörténeti ankét előadásai (Öntödei múzeumi füzetek 17., 2007)

DR. PATAY PAL Kisgejőci harangöntők Egry Ferenc 1913-ban öntött harangjának részlete a budapesti fasori evangélikus templomban, 1913 Teil von der durch Ferenc Egry in 1913 gegossene Glocke der lutherischen Kirche in der Str. Városligeti fasor von Budapest A budapesti Fiumei úti temető Egry Ferenc által öntött harangja, 1910 Die durch Ferenc Egry in 1910 gegossene Glocke im Friedhof der Fiumei Str. von Budapest A

míg a XVIII. században az egyházak általában városban lakó, német ajkú, céhes mestereknél rendelték, vagy vásárolták meg a harangjaikat, addig a Tiszántúl északi felén beleértve a Bodrog vidékét - erdélyi magyar vándormesterek látták el haranggal, amelyet helyben, a templom közelében öntöttek. Azonban 1793-ban egy Ung megyei birtokos nemes ember, László István is elkezdett harangot önteni, majd Kisgejőcön műhelyt is létesített. A XIX. század első negyedében öntött harangjai közül ma is több található a tiszaháti és bodrogvidéki templomtornyokban. Fia, Sándor folytatta az apja mesterségét, és felvéve a versenyt a kassai és eperjesi mesterekkel egyre nagyobb vidéket von be a piacába. Bekapcsolódik a munkába a bátyja, ifj. István, sőt a násza, Egri Ferenc is. Sándornak mind a négy fia, Lajos, Albert, Ferenc és ifj. Sándor is dolgozik a megörökölt kisgejőci műhelyben. Amíg a XIX. század második felében a városi mesterek nagy része nem bírja a versenyt a jelentősebb ipari központokban gyárrá kifejlődött öntödékkel, addig a kisgejőci műhely egyre virul. Sőt a század legvégén Lajos veje, Egry Ferenc révén új lendületet nyer. A kiváló üzletember a piacát az ország egész területére kiterjeszti. Trianon révén a kisgejőci műhely KeletCsehszlovákiában monopol helyzetbe kerül. Az időközben a politikai életbe bekapcsolódó Egry a prágai parlamentben is szolgálja a szülőföldjét. A bécsi döntés után, 1938-ban a magyar országgyűlés is kooptálja. A második világháború végén, 1944-ben Egry menekülni kényszerül, a Dunántúlon halálát leli.