Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

A középszintű öntészeti oktatás kezdetei

• í * > i . i : . -- v. ; | 6.c ábra. A fémöntészet tanmenete. Pilissy Lajos ceruzával írt piszkozata iparostanonc-iskola is beszámítható. Minden ipari szakközépiskolának a rendelet szerint hat főfoglalkozású tanárt kellett volna alkalmaznia, ha ilyenek lettek volna. A rendelet megengedte óraadók alkalmazását is. A „vándor" öntőipari középiskolában csak óraadók tanítottak. Annak a tanárnak, aki gazdasági szaktanári oklevéllel nem rendel­kezett, azt három év alatt meg kellett szereznie. Főállású tanár csak olyan lehetett, aki valamely műszaki középiskolában vagy gimnázium­ban, vagy főiskolán, illetve egyetemen minimum 2 évig oktatott, vagy üzemben, iparostanonc-iskolában minimum 5 évig működött. (Ezek a rendelkezések akkoriban országos szinten betarthatatlanok, tehát ab­szurdok voltak.) A műszaki középiskolában az elméleti és gyakorlati tárgyakon kívül tanítani kellett a hit- és erkölcstant, egy élő idegen nyelvet (ezek a tan­tervben sohasem szerepeltek), a magyar nyelvet és irodalmat, a történel­met, a földrajzot, a társadalmi ismereteket, az egészségtant és a tornát. (Az esti tanulók délelőttönként az öntödékben már kellőképpen kitor­názták magukat.) A felnőttosztályokban az IpM, egyetértésben a VKM­mel, eltérő tanítástervet is megállapíthatott. Itt volt a kiskapu. Műszaki középiskolában csak az IpM-től meghatározott tan- és segédkönyvek voltak használhatók. (Ilyenek nem léteztek!) A tanév szeptember elejé­től június végéig tartott. Műszaki középiskola nappali tagozatára az volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom