Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

A középszintű öntészeti oktatás kezdetei

felvehető, aki az általános iskola 8 osztályát, vagy a gimnázium, illetve a polgári iskola négy osztályát legalább jó rendűséggel elvégezte, a 18. életévét még nem töltötte be, és orvosilag alkalmasnak találtatott, és aki a választott iparágban az alkalmassági vizsgálaton megfelelt. Felnőtttagozatra a felvétel feltételei az előzőekben leírt iskolai előképzettség, a betöltött 18. életév, háromévi szakmai gyakorlat és hiteles munkáltatói igazolvány. A tanulók műszaki középiskolai bizonyítványt kaptak (minden tanév végén). A negyedik tanév végén a műszaki tárgyakból záróvizsgát kellett tenniük, amely szóbeliből, írásbeliből és gyakorlatból állott. Ezek tantárgyait az IpM állapította meg. Erről a tanulók műszaki középiskolai végbizonyítványt kaptak (abszolutórium), ami a megfelelő iparágban munkakönyv kiváltására, és egy évi szakmai gyakorlat után az iskolában alakítandó mestervizsga-bizottság előtt mestervizsga letételére jogosított. Ennek bizonyítványa birtokában iparjogosítványt válthattak ki. (Ez az utóbbi rendelkezés sohasem működött!) A záróvizsga eredménye a műszaki középiskolai érettségi bizonyítvány. Ez mindama állások betöltésére jogosított, amelyek elnyeréséhez az 1883. évi I. törvénycikk és más jogszabály középiskolai érettségit ír elő. Képesített továbbá a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen való továbbtanulásra a megfelelő szakirányban, valamint a közgazdasági karon, illetve a gazdasági szaktanárképző intézetben stb. Az érettségi legfeljebb kétszer volt megismételhető. Az érettségi elnököt az IpM, a társelnököt a VKM küldte. (Már a záróvizsga elnökét is az IpM delegálta, ez a vizsga már jogosított a „műszaki középiskolát végzett technikus" cím viselésére. (Ez a rendelkezés sem működött sohasem.) A Dolgozók Műszaki Középiskolája I. osztályának létszámát az illetékes miniszter állapította meg. A legkisebb létszám 15 fő volt. Az előadások kezdő időpontját a napi munkaidő befejezésének figyelembevételével kellett megállapítani. A dolgozók műszaki iskolájába járó tanulók a napi munka alól egy órára felmenthetők voltak. Erre az egy órára a fizikai dolgozót az utolsó heti teljesítményének megfelelő órabér illette meg. A havi vagy heti fizetés alapján dolgozók béréből ezt az egy órát nem kellett levonni. Az esti tanulókat - kérelmükre - félévenként egyheti fizetéses szabadság illette meg, de ezt az évi rendes szabadságidő 10 napot meghaladó részébe be kellett számítani. A Dolgozók Műszaki Középiskolájába járó tanulót délelőttös műszakba kellett beosztani [25]. A dolgozók középiskoláira vonatkozó egyes rendeletrészeket 1950ben újra szabályozták [26]. A felvétel korhatár szerinti feltétele úgy változott, hogy minimum 17 évesnek, de maximum 45 évesnek kellett len-