Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)
kokszfelhasználás az adagsúlyokra vonatkoztatva 10,5-11%, a betétre vonatkoztatva 14,6-15,1% volt. A számítások szerint a beruházás 1,5-2 év alatt térült meg. Hasonló olvasztóművet építettek a „Lampart" ZIM Kecskeméti Zománc- és Kádgyárába is. A négy 650 mm átmérőjű, GHW-rendszerű kupolókemencét a két-két kemence közé telepített Schack-rendszerű rekuperátor szolgálta ki forró levegővel. 15 órás olvasztási idő és 3,6 t/óra olvasztási teljesítmény mellett az egyszerre üzemelő két kupolókemencéből napi 90-100 t folyékony vasat csapoltak. A kemencék előtti fűtött előgyűjtőkből került aztán a közel azonos hőmérsékletű és összetételő vas a kádgyártó formázósort kiszolgáló öntőgépbe. A Ganz-MÁVAG Soroksári Vasöntödéjében 750 mm átmérőjű, GHW- rendszerű kupolókemencéket üzemeltettek teljes megelégedéssel. 12. ábra. Schack-féle sugárzó A Schack-rendszerű sugárzó rekuperárekuperátor jor hőálló acélból készült két koncentrikus hengerből áll (12. ábra) [24]. A két henger közé felülről vezetik be a melegítendő fúvószelet, amely csavarvonalszerűen, ellenáramban halad lefelé, a belső hengerben felfelé áramló füstgázzal szemben. A füstgázok az adagolónyílás alatt kiképzett övön keresztül elszívott torokgázok nem éghető hányadából, ül. a szén-monoxid elégetéséből származnak. A hőcserélő alatti elégetőkamrába az égetésre szolgáló levegőt külön ventilátor szállítja, a gyújtást gázégő biztosítja. Az elégetőkamra nagyobb térfogata következtében az elszívott torokgázok szállóporának egy része kiülepszik, az ejtőcsőbe kerül, ahonnét időnként leeresztik. A hőcserélő védelmére külön ventilátort építenek be, amely túlhevülés esetén egy hőérzékelőtől kapott impulzus alapján hűtőlevegőt kever a füstgázba. A korszerű kivitelő megoldásokban a torokgáz elszívásától kezdve az elégető- és hűtőlevegő mennyiségén keresztül mindent automatikusan szabályoznak, amivel kedvező olvasztási feltételeket biztosítanak. A GHW-rendszerű forró szeles kupolókemencék nagyon jónak mondható, 32^40%-os termikus hatásfokkal működtek. Telepítésük az-