Bencze Géza: Az Oetl-féle vasöntöde története (Öntödei múzeumi füzetek 9., 2002)

tak. Növekvő mennyiségben végzett a vállalat idegen minták szerint béröntést, s az 1930-as évek végén a béröntvény már a teljes termelés 12-15%-át tette ki. A vállalati (és öntödei) profilváltás részeként a kályhagyártás jelentősen megnövekedett, a gyártmányféleségek száma megszaporodott. Az egyszerűbb szerkezetű és kivitelű öntöttvas kályhák (karikás kályha, fürdőkályha és alkatrészei) gyártása mellett a magasabb komfortszintű konyhai takaréktűzhelyek, ám leginkább a szobai kályhák gyártása növekedett. Az Adria nevű kerek és az Itália nevű négyszögletes kályhák fekete és zománcozott kivitelben, az amerikai rendszerű Unió kályhák és kandallók előbb egyszerűbb, fekete, majd igényesebb, nikkelezett kivitelű és ún. máriaüveg betétes ajtóval készültek. Az Adria típusból született 1938-ban az Oetl-féle szabadalmaztatott kétaknás kályha, és ettől az évtől nagy sorozatban gyártották a fekete színű, hengeres formájú egyaknás kályhát, amely az 1950-es évekig az egyik legelterjedtebb közintézményi és iskolai fűtőberendezés volt. A kályhagyártás a vállalat létérdeke volt, mivel az esetenként jelentősen nagyobb eladási ára révén sikerült a vállalati termelés egyéb területein keletkezett veszteségeket csökkenteni. 1938-ban a kokillák 100 egységnyi eladási árához képest a csatornázási öntvényekért 145, a kályhaöntvényekért 157, az Unio-öntvényekért 189, a kész Unió kályháért 367, az Adria kályhákért 217 és 263 egységnyi árat sikerült elérni [28]. Az 1930-as évtized közepének burkolt háborús gazdasági előkészületeit fokozatosan felváltották a közelgő háborút szolgáló célok, a magyar revíziós törekvések valóra váltásában fordulatot hozó 1938-as győri fegyverkezési program. A hadseregfejlesztésre és felfegyverzésre, valamint az ország védelmi képességének növelése érdekében a hazai ipari kapacitások nagymértékű lekötésére, illetőleg fejlesztésére volt szükség. Az ipari termelés igen gyorsan növekedett, s ezen belül is kiemelkedően a gépipari vállalatok forgalma, részben a katonai megrendelések, részben pedig a hadianyaggyártáshoz szükséges gépek és berendezések gyártására kapott megrendelések, egy sor új gyártelep létesítése eredményeként. Ajándéktárgyként készített órás üllő, 1930-as évek (Fotó: Oberländer Sándor)