Bencze Géza: Az Oetl-féle vasöntöde története (Öntödei múzeumi füzetek 9., 2002)

tödéje és Gépgyára névre változott társaság. Az alapító Oetl Antal 1910. november 13-án történt elhalálozását követően a követően a két testvér birtokolta, majd Oetl Béla 1917. december l-jén történt kilépte után Oetl Aladár egyedül maradt a cég tulajdonosa. A vállalatnak az 1880-as évek második felében nem csak az ipari termelési válság által okozott visszaeséssel kellett szembenézni, hanem azzal is, hogy az ekkortól - és éppen a vasgyártó ágazatban - felgyorsult ipari tőkekoncentrációval, az újonnan alakult részvénytársaságokkal, köztük újabb vasöntödékkel kellett volna a versenyt felvennie. A cég az ipartámogató törvény gépipariadó-kedvezményezettjei sorába sem tudott bekerülni, s az építőipari árversenyben egyre inkább alulmaradva, a korábbiakhoz képest jelentősen hátrányosabb helyzetbe került. A tőkehiánnyal küszködő vállalkozás a gyártelepen jelentősebb, a termékszerkezet átalakítását eredményező beruházásokat nem tudott végezni, így főleg a korábbi - elsősorban a fővárosi közművekkel fennállott - kapcsolatai és az ezek révén szerzett megrendelések tartották életben a gyárat. Jól mutatta ezt az 1896-os millenniumi országos kiállításon történt részvétel is, ahol az általános tendenciától, a korszerű építési vasszerkezetek alkalmazásának bemutatásától eltérően még mindig a hagyományos építészeti és kereskedelmi öntvényekkel szerepeltek. Az Oetl-gyár egy gazdagon megmunkált öntöttvas gyárkaput és kerítéselemeket állított ki, amelyek szakmai fogadtatása eléggé vegyes volt [20]. A kiállítást követően a gyárkaput beépítették a Bethlen tér ekkori rendezése során kiigazított gyártelep tér felőli oldalára áthelyezett főbejáratba. Később, amikor innen is tovább költözött a gyár, vitték magukkal a kaput és a kerítés egyik elemét, s ezek ma is megtalálhatók a gyár utolsó telephelyén. Az öntödei profil kényszerű háttérbe szorulásával az építési vasszerkezetgyártás kapott egyre nagyobb hangsúlyt. Az Oetl János özvegyétől megvásárolt és addig beépítetlen - a Dembinszky utcára néző telken előbb egy vasszerkezeti szerelőműhely létesült, majd 1900-ban a Ganz Rt. villamossági osztálya által felszerelt gépházat és áramfejlesztőt építettek a növekvő számú szerszámgép meghajtására. Az 1900-as évek elejére a gyár telephelye a főváros talán leggyorsabban nagyvárosias jelleget öltő negyedében már nem illet a környezetébe, sőt akadályozta annak fejlődését. Az ide költözéskori szomszédja, az Állatorvosi Főiskola nem tudván más irányban terjeszkedni, 1906-ban a kincstár révén ajánlatot tett az Oetl-gyár telephelyének megvásárlására. Nem lévén más út, Oetl Antal a 2740 négyszögölnyi telepet 1907 novemberében a rajta lévő felépítményekkel, a víz-, csatorna- és gázvezetékekkel együtt (a gyári termelő- és kiszolgálóberendezések, az alap- és se-